Ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg a reformáció 500. évfordulójáról Karcagon

Nt. Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese igehirdetése után a jelenlévők átvonultak a templom mögötti parkba, az avatandó székelykapu elé.

– Ezekben az órákban a világ magyarsága a földglóbusz legtávolabbi sarkaiban is ünnepel, hiszen a reformáció népünk szempontjából meghatározó esemény volt.

– A reformátusság a mai napig eleven része a magyar életnek, identitásnak – mondta beszédében Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, aki szerint a magyarság azért is tudott fennmaradni a vérzivataros századokban is, mert mindig megtalálta a kapaszkodót a Jóistenben, megtalálta azokat a közösségeit, egyházait, amelyek segítettek eligazodni a világ dolgaiban.

– Ma is meghatározó történelmünkben az az 500 év, amelyben református államférfiak, fejedelmek, hadvezérek, mártírok álltak helyt. Meghatározó a reformáció a magyar nyelv szempontjából is, hiszen ma is Károli Gáspár és Arany János nyelvét beszéljük és ezen írunk, sőt így is gondolkodunk.

– Meghatározó Karcagon, a Nagykunság fővárosában is, mely Magyarország egyik legerősebb református vidéke a Tiszántúlon a Hajdúsággal, Bihari területekkel, Szabolccsal, Szatmárral együtt. Ez a székelykapu nyitott kaput jelent a Székelyföld felé.

– Emlékeztessen bennünket arra, hogy összetartozunk és ősapáink mindig a szabadságért és a nemzeti függetlenség mellett harcoltak évszázadok óta. Ha kellett, fegyvert ragadtak, forradalmárok voltak, vagy nagyon komoly anyagi áldozatokat hoztak azért, hogy az ez ország fennmaradjon – mondta Fazekas Sándor, aki az összetartásra, a vallási értékek melletti kiállásra buzdított.

– Akkor tudjuk az országot építeni és örökül hagyni a következő nemzedéknek, ha tudjuk a célokat, ha tisztában vagyunk a nemzetmegtartó erőnkkel – vélte.

Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke szerint Luther a 95 tételét, a keresztény hit kősziklájára helyezte.

– Ezekre a kősziklaalapokra épült a fejlett és modern Európa, épültek a modern tudományok, gondolkodás, amivel példát tudtunk mutatni a mai napig a világnak. Tudjuk, hogy kősziklára érdemes építeni bármit, de itt a Nagykunságban, ahol nincs sem kő, sem szikla, a kősziklák, az itt élő emberek.

– A kősziklaemberekre lehet építeni hitet, iskolát, templomot. 500 év alatt ők sziklaként megtartottak kereszténységet, iskolát, templomot, magyarságot. Ez a nyitott székelykapu a szabadságot szimbolizálja, azt, hogy a magyarság a Kárpát-medencében nyitott kapuval fordul egymás felé.

– Amikor átmegyünk alatta, legyünk méltóak azokhoz a református emberekhez, akik erősek voltak ahhoz, hogy megújítsák a hitet, megújítsák Európát – mondta az elnök.

Nt. Egyed László, a torjai egyházközség lelkésze szerint a kapu, melyet a Kovászna megyei Torja Református Egyházközség készíttetett a reformáció kezdetének 500. évfordulója tiszteletére Karcagnak, legyen szimbóluma az összetartozásnak, barátságnak, legyen történelmi emlék.

Daróczi Erzsébet