Ön is szeretné tudni, mire költik a befizetett kommunális adót? Utánajártunk!

Az elmúlt években egyre több település illesztette be a helyi adók sorába a kommunális adót, melyet annak a magánszemélynek kell fizetnie, aki a helyi önkormányzat területén lakás tulajdonjoggal rendelkezik.

Az adó mértékét mindig az adott önkormányzat határozza meg. Könnyebbség, hogy a lakosoknak két részletben kell megfizetni az általában pár ezer forintot: márciusi, illetve szeptemberi határidővel.

Akadnak települések, ahol kifejezetten jó a fizetési morál, például Kunszentmártonban, ahol idén 30 millió forint folyt be a város kasszájába, a kintlévőség minimális.

– Ha kérik lakosaink, több részletben is rendezhetik tartozásukat, vagy ha kell, halasztást, kedvezményt adunk nekik. Egy dologra nem vagyunk hajlandóak: teljes egészében eltörölni azt – mondja határozottan Wenner-Várkonyi Attila polgármester.

Tiszasülyön és Örményesen sincsen probléma, a lakosok a kommunális adót az iparűzési adóval együtt általában rendesen befizetik. Török Tamás, Örményes polgármestere hozzátette, eddig a lakosok közel kilencven százaléka fizette már be az éves díjat, ami náluk ötezer forint.

– A maradék is csak azért késik vele, mert külföldön dolgozik, és nem tartózkodik itthon, de amikor hazajönnek, ők is befizetik – magyarázta az ezer lakosú kistelepülés vezetője.

Öcsödön már nem ennyire rózsás a fizetési hajlandóság: az érintettek 15 százaléka egyáltalán nem fizet, és nem is tudják tőlük behajtani a tartozást. Ez összességében hárommillió forint hátralékot jelent a községnek.

Hogy mely település mire költi a kommunális adóbevételt, maga dönti el. Jobb esetben a település fejlesztésére, szépítésére, mint például teszik azt Kunszentmártonban. Itt teljes egészében térfigyelő kamerák vásárlására és az úthálózat aszfaltozására költik a pénzt.

A polgármester szerint csak ezekre a látványos, komfortérzetet javító beruházásokra van értelme pénzt beszedni a lakosoktól.

Tiszasülyön is a település fejlesztésére fordítják az adó révén befolyt pénzeket, attól függően, éppen milyen munkálatok a legszükségesebbek, a héten például ebből finanszírozzák a kátyúzást.

Kunhegyesen városüzemeltetésre is költenek belőle. Öcsödön jórészt csak a „költségvetési lyukakat” tömködik be ezzel a pénzzel, hogy a kisközség működőképes maradjon.

Ahogy fogalmazott Molnár Bálint polgármester: amire nem elég az állami normatíva, azt a kommunálisadó-bevétellel egészítik ki. Örményesen a beszedett több mint kétmillió forintot kizárólag a működési költségekre fordítják, például az óvoda fűtésére.

Településenként élesen eltérőek tehát a felhasználási területek, általános vélemény azonban a lakosok részéről, hogy azt szeretnék, ha látható, kézzelfogható dolgokra költenék forintjaikat, nem pedig például láthatatlan számlák kifizetésére.

Akadnak települések, melyek vezetői úgy gondolják, egyáltalán nem érdemes a kommunális adóval tovább sarcolni a lakosokat. Tiszaszentimrén, Rákócziújfaluban és Tiszafüreden például nincsen ilyen adó.

Az utóbbi helyen kihangsúlyozták: inkább az adófizetők számát bővítik ki. Azaz a helyeik helyett fizessenek a nem helyiek: parkolódíj vagy idegenforgalmi adó formájában.

Kevésre elegendő a kisközség adója

A néhány száz lelkes Kőröstetétlenen tizenhét éve változatlan a kommunális adó összege.

– Háromezer forintot kérünk ingatlanonként 2000 óta a lakosságtól, a hetven év felettieknek azonban kedvezményt adunk. Nekik csupán a teljes összeg felét kell befizetniük – részletezte Pásztor Imre polgármester, aki elmondta, évente átlagosan hatszázezer forint bevételük származik kommunális adóból.

– Jól látszik, jelképes összegről van szó. Csak a falu közvilágítása hárommillió forintba kerül… – érzékeltette az arányokat a falu első embere.

H. G.

J. ZS., K. B., M. R. E., U. L.

Borítókép: Illusztráció

Forrás: Shutterstock