Nem hétköznapi titkárnő Márti, művészi hobbija igazi kuriózum

Legtöbbünket kikapcsol, feltölt a nekünk kedves alkotó tevékenység, ami képes színesebbé, tartalmasabbá tenni a mindennapokat. A meglepetés akkor jön, ha ez a kedvtelés idővel olyan profi szintű, széles körben érdeklődést keltő alkotásokat eredményez, amilyeneket a szolnoki Damjanich János Múzeumban titkárnőként tevékenykedő Fejes Mihálynénál láttunk.

Először a hölgy honlapján megcsodált gyönyörű ruhadíszek, melyeket kérésünkre most élőben is szemügyre vehetünk legfeljebb egy divatszalonban nem keltettek volna feltűnést. Bár közben az is kiderült, hogy Fejesnétől azért nem áll távol a divatszakma, némi kanyarral onnan került közgyűjteményi területre.

– Eredeti végzettségem ruhaipari technikus volt, amit nagyon szerettem, míg ki nem derült, hogy pont ezt nem művelhetem, olyan súlyos festék és szövetpor allergiát állapítottak meg nálam – meséli a titkárnő.

A kellemetlen hír nem csak érzelmi okból állította őt nehéz választás elé. Más kenyérkereset után is kellett néznie, ami szerencsére sikerrel járt.

Miközben a munkaügyi központ tanfolyamait végezte, a számítógépes ismeretek, az európai szoftverüzemeltető jogosítvány mellett később pénzügyi számviteli ügyintéző képesítést is szerzett, sikerrel pályázott jelenlegi munkahelyére, a múzeumi igazgatóság titkárnői állására.

– A varrásból kezdetben annyi maradt, hogy a Fejes-családban nem nagyon veszünk ruhát, férjemtől a gyermekeimig helyben kapja mindenki – mosolyog Márti, közben az asztalra elénk rakosgatja jövetelünk valódi célját, a neten megcsodált textilékszer-munkákat, színpompás szalagokból, fényes szövetekből gyöngyökből alkotott virágokat.

– Az elsőre pontosan emlékszem – mondja Márti.

– 2015. február 10-én készítettem, unaloműzésként. Youtube-videókból tanultam a szirmok hajtogatását, kezdetben az ott látott példákat másoltam, de ma már a saját ötleteimet valósítom meg, hiszen a kézügyesség mellett sokkal fontosabb, hogy új formákat gondoljak ki, igazodva az anyag lehetőségeihez, színéhez.

„Ez számomra az igazi alkotás”

– meséli, miközben sorra kerülnek elő a dobozból a szemet gyönyörködtető virágok, amik között véletlenül sincs két egyforma.

– A technika neve egyébként kanzashi, a távol-keletről származó művészet, s origami technikával hajtogatott szatén, organza, meg hasonló anyagokból készül gyöngyökkel és díszekkel kiegészítve – avat bele a mesterség alapjaiba készítőjük, akitől azt is megtudtuk, hogy az internetnek köszönhetően, ahol rendszeresen büszkélkedik legjobbnak tartott alkotásaival, már távoli tájakon is ismerik a munkáit.

– Kerestek már Dániából, Ausztriából, Németországból és Angliából is, de számomra legalább ennyire fontos, hogy ez olyan kedvtelésem, ami az életem szerves része lett, imádom csinálni, mert teljesen kikapcsol és feltölt energiával – búcsúzik tőlünk a szemet gyönyörködtető színes virágok alkotója.

Alkotókedve nem áll meg a textilmunkáknál.

Beszélgetésünk során az is kiderült, Fejesné alkotókedve nem korlátozódik csupán a textilre, otthoni kis műhelyének bútorait is maga készítette.

A munkaasztal, a szalagtartó szekrény, szintén kézügyességét dicséri, aminek segítésére azért hobby szinten fúró- és csavarbehajtó géppel, dekopírfűrésszel és csiszolóval is felszerelte háztartásukat.

Szathmáry István