Nem kizárt, hogy egy Árpád-kori település nyomait fedezték fel Jászfényszarunál

Nyáron legfeljebb még csak arra következtethettek az előkerült objektummaradványokból, a viszonylag kevés tárgyi emlékből, hogy egy Árpád-kori legeltetőhely maradványaira bukkantak a mintegy kettőezer négyzetméteres területen.

Erre engedett következtetni a megtalált kunyhómaradvány, az árokrendszer, a kemencék és a gödrök. Az sem volt elképzelhetetlen, hogy a nem sokkal korábban letelepedett jászok állattartó helyét sikerült megtalálnia a kutatóknak.

Az elmúlt napokban folytatott munka következtében új megvilágításba került a terület története. Nem kizárt, hogy egy Árpád-kori település szélének nyomaira bukkantak, és a korábban megtalált árokrendszer is a kis falut övező kerítőárok lehetett.

Gulyás András Zoltán elmondta, hogy itt már nem csak árkokat tártak fel, hanem két olyan épületmaradványt, amely akár műhelyként is szolgálhatott. Az épületek mellett pedig szemetesgödröt is kialakítottak az ott élők.

Az egyik ilyen szemetesgödörből került elő egy báránycsontból készült csüngő. A megmunkált dísztárgyat viselője annak idején a nyakában hordhatta. Mindezek mellett Árpád-kori kerámiát, egy hullámvonal díszítésű fazék darabját is feltárták.

– Arra nem találtunk egyértelmű bizonyítékot, hogy a jászok letelepedésének idejéből valók volnának a leletek – jegyezte meg Gulyás András Zoltán –, sőt inkább az a nézetünk erősödött, hogy a leletanyag a tizenkettedik-tizenharmadik század körüli lehet.

– Ráadásul a kerámiák és állatcsontok mellett egy vakolatdarabra is leltünk, ami arra is utalhat, hogy a közelben akár kőépület is lehetett. Ez szintén azt a gyanúnkat erősíti, hogy talán egy település szélét találhattuk meg.

– Azt persze tudni kell, hogy az Árpád-kori falvakat nem a mai léptékkel kell mérni. Nagyon sok közülük maximum akkora lehetett, amit most csak tanyaközpontnak mondanánk – tette hozzá a szakértő.

Banka Csaba