Nehéz megtalálni, és fizetésre bírni az érintetteket

– A településen komoly problémát jelent a bírságok adók módjára történő behajtása, mondja Hegyes Zoltán, Cibakháza polgármestere. Főleg az úgynevezett „idegen behajtás” (amikor nem önkormányzati bevételről van szó, hanem külső hatóság büntetéséről), melynek eredményessége pusztán 10–20 százalék.

– Településünkön évente megközelítőleg hárommillió forintot kellene behajtanunk a lakosoktól. Két kolléga foglalkozik ezekkel az ügyekkel, folyamatosan – fűzi hozzá Hegyes Zoltán, aki szerint valóban „kínlódás” ezen büntetések beszedése.

Nincs ez másként Öcsödön sem, igaz, itt „csak” egy pénzügyi munkatárs foglalkozik az idegen behajtásokkal nap mint nap, részmunkaidőben.

– Hivatalunkhoz hetente 4–5 levél érkezik a hatóságoktól, melyben arra kérnek minket: járjunk utána, a megbírságolt illetőnek van-e bármilyen jövedelme – árulja el Molnár Bálint településvezető.

– Ilyenkor a kolléganő elkezdi a levelezést a legkülönbözőbb szervekkel, van-e például nyugdíja, bejelentett munkahelye. Legtöbbször nincs, ezt a megbüntetettek jól tudják, többen vissza is élnek ezzel. Molnár Bálint hozzáfűzi, Öcsödön gyakoriak a visszatérő „ügyfelek”, akikkel nem lehet mit kezdeni.

– Nálunk is a heti postának nagy részét teszik ki az ilyen jellegű hatósági, rendőrségi megkeresések – ezt már Fazekas Enikő Diána, Rákócziújfalu jegyzője mondja, hozzátéve, egy kolléga foglalkozik az ilyen ügyekkel, ugyancsak hivatali munkájának részeként. Mivel többen a tértivevényes leveleket nem veszik át, sokszor személyesen megy ki az ügyintéző a megbírságolt lakoshoz.

– Ezzel bár pénzt takarítunk meg az önkormányzatnak (hiszen egy tértis’ levél ára több mint háromszáz forint), de rengeteg ideje elmegy a kollégának. Nem egyszer ráadásul semmi eredménye a személyes megkeresésnek, a megbüntetettek egy részét ugyanis meg sem találja – fűzi hozzá a jegyző.

Kiderül, manapság különböző módszereket alkalmaznak a megbírságoltak arra, hogy időt nyerjenek, vagy éppen kihúzzák magukat teljesen a fizetés alól. Ennek csak egyik formája az, hogy nem bejelentett munkahelyen dolgozik az illető. A másik, hogy egyáltalán nem dolgozik. De van egy harmadik is.

– Nekem nincsen állandó lakcímem, sőt, ha forróvá válik a talaj a lábam alatt, egyszerűen odébbállok más településre – ezt István meséli. Legtöbbször külterületi, lakatlan házakban hajtja álomra fejét. Ilyen „Istvánokkal” az újfalui jegyző is találkozott már. Fazekas Enikő szerint akár külföldre is költözhet az illető, ilyenkor bottal lehet ütni a nyomát.

– Mi akkor sem tudunk mit kezdeni néhány emberrel, ha az éppen a szomszédunkban él – ingatja fejét Gyói Gábor. Tiszasas polgármestere arról beszél, náluk az összes kintlévőséggel gond van, beleértve az ebédpénz és a lakbér befizetését.

– Hivatali létszámunk úgy lett kialakítva, hogy önkormányzati feladatainkat pont annyi ember tudja elvégezni, amennyire szükség van. Ám jelenleg a nyakunkba szakadt behajtások miatt a valódi hivatali munkát lassan nem lesz időnk elvégezni.

Gyói Gábor szerint azt a büntetést, melyet egy év alatt nem tudnak behajtani, utána már szinte lehetetlen.

„Sokkal több energiánk és pénzünk megy el ezekre a sokszor felesleges körökre, mint amennyi haszna van”

– Úgy döntöttünk, bizonyos összeghatár felett már nem is foglalkozunk a behajtással.

Hegedűsné Bognár Ildikó, a Szajoli önkormányzat adóügyi előadója arról beszélt lapunknak, hogy ő csak egy évben egyszer szokott ilyen ügyekkel foglalkozni.

– Október 31-ig kell tájékoztatni az adózókat a hátralékukról vagy a túlfizetésről. A határidő után nyolc napon belül elindítom a végrehajtást, ha van az illetőnek munkahelye. Ha nincs, akkor természetesen zátonyra futok.

„Egy közigazgatási bírságot négy évig kell hajtanom. Jelenleg közel tíz ilyen ügyem van”

– meséli a szakember.

Hogy mi lenne a legjobb megoldás a bírságok behajtására, különbözőképpen vélekednek a települések. Molnár Bálint szerint határozottabban kellene fellépni az érintettekkel szemben.

Elgondolkodtató például, hogy ha valaki nem fizeti be a súlyadót, és a kormányhivatal bekéri a kocsi rendszámát, azaz kivonja a forgalomból, az érintett azonnal ki tudja fizetni a büntetését – szemlélteti az öcsödi polgármester.

Hegyes Zoltán szerint központilag szervezett közcélú munkára kellene fogni a nem fizetőket. Gyói Gábor úgy véli, a néhány napos börtönlét sem elvetendő, bár valakinek az ottani élet komfortosabb, mint az otthoni. Igazi megoldás tehát egyelőre nincsen, gond annál több a behajthatatlan bírságokkal. Főleg az önkormányzatoknak.

Az öcsödi hivatalban olvassa a nevét a román kamionos?

Az önkormányzatokat a be nem fizetett bírságokkal kapcsolatosan leginkább a rendőrség keresi meg. Karcagra évente több ezer ilyen témájú levél érkezik, ennek fele közlekedési és honvédelmi bírsághoz kapcsolódik. Kengyelre havonta csak egy-kettőt küldenek.

– A hivatalhoz leginkább gyorshajtás és szabálytalan parkolás miatt érkezik értesítés. Érdekes azonban, hogy egy több száz kilométerre lévő városban egy kengyeli beállt egy rokkantaknak fenntartott parkolóba, és nekünk kell az ügyben eljárnunk – mondja dr. Bartók László, a település jegyzője.

Molnár Bálint öcsödi polgármester szerint a nem átgon­doltságot mutatja az a (szerencsére már nem élő) rendelkezés, miszerint az Öcsödön átszáguldó, gyorshajtás miatt megbüntetett román kamionost, akit a rendőrség nem talált meg, az öcsödi hivatal értesítő falán kellett írásban tájékoztatni a büntetéséről, hátha egyszer arra jár, és látja az eljárást maga ellen.

Munkatársainktól