Kinek kell rendbe tenni az utcát a porta előtt?

A megyeszékhely jegyzője, dr. Sebestyén Ildikó a levélben arra kért mindenkit, hogy tartsa tisztán az ingatlanja előtti járdaszakaszt, zöldterületet. A 31 ezer 290 darab levelet egységes tartalommal a város összes háztartásába kiküldte az önkormányzat azzal a céllal, hogy lehetőleg mindenkit bevonjanak Szolnok szépítésébe.

Nem árt tisztázni, hogy a magántulajdonú ingatlanok telekhatára (a kerítés vonala) és a közút útpályája közötti terület közterület, azonban ennek gondozása – tisztán tartása, gyommentesítése, síkosságmentesítése – egy helyi rendelet értelmében a tulajdonos feladata. Nem csak Szolnokon, máshol is.

Hoffmann Zsolt, Kunszentmárton jegyzője elmagyarázza, hogy a képviselő-testületek mindenhol rendeletben határoznak arról, mely sávon belül kell a lakosnak, bérlőnek, vállalkozásnak a területet gondozni. Ez településenként teljesen változó lehet.

A legizgalmasabb kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy a lakosoknak ezekre a területekre vonatkozóan mik a jogaik és mik a lehetőségeik. Az ingatlan előtti közterületre például fás szárú növényt ültetni, illetve fát kivágni csak a jegyző hozzájárulásával lehet.

A növények gondozását az köteles elvégezni, aki az adott növényt ültette, méghozzá olyan módon, hogy az a környező épületekben, építményekben kárt ne tegyen, és a gyalogjárdán, valamint a közúton a biztonságos közlekedést ne akadályozza. A lakosnak kell figyelni arra is, hogy a fa ágai ne érjenek a villanyvezetékhez.

A rendeletek ellenére persze mindenhol akadnak ingatlantulajdonosok, akik nem tartják rendben a portájuk előtti területet – vagy azért, mert nem ismerik az előírásokat, vagy azért, mert egyszerűen nem akarnak ezzel foglalkozni.

Tévedés lenne azt hinni, hogy ilyen csak Szolnokon fordul elő. Hoffmann Zsolt szerint minden településen vannak olyan renitens ingatlantulajdonosok, akik „elfeledik” rendbe tenni a házuk előtti közterületet. Hozzáteszi, elgondolkodtató, hogy míg Nyugat-Európában ez magától értetődő, addig hazánkban helyi rendeleteket kellett erről alkotni.

Egyébiránt nem mindenki és nem mindenben értett teljesen egyet a szolnoki önkormányzati levélben foglaltakkal. Egyik olvasónk, aki ugyan nem vitatta az önkormányzat igazát, nehezményezte, hogy neki a levél szerint valójában az úttestet kellene takarítania, amihez semmi köze nincsen.

Az ő háza előtt ugyanis nincs járda, így a kapuból közvetlenül az úttestre lép, aminek egy méteres sávját ezek szerint neki kellene rendben tartania. Röviden úgy fogalmazott, hogy bármennyire tetszik neki az ötlet, akkor sincs szándékában önkéntes utcaseprőként szerepet vállalni Szolnok csinosításában.

Egy szandaszőlősi lakos arról mesélt, hogy bár nem feladata a háza előtt csaknem nyolc méter távolságban haladó kerékpárút takarítása, ő mindig lelapátolta a havat télvíz idején róla – legalábbis jó pár méteren keresztül.

Senki nem köszönte meg neki. Amikor viszont ezt idő hiánya miatt nem tette meg, volt, hogy népharag zúdult a nyakába, mennyire lusta. Így már el is ment a kedve az önkénteskedéstől…

„A „túlbuzgóság” más okból sem mindig jó. Kengyelen az okoz gondot, hogy a lakosok olyannyira szeretik a rendezettséget a portájuk előtt, hogy sokan virággal, bokrokkal, fákkal ültették be a vízelvezető árkokat vagy azok helyét|”

– Településünkön az utak helyreállítása zajlik éppen. Minden ingatlan előtt szeretnénk rendbe tenni a vízelvezető árkokat is, hogy megvédjük az új utak állapotát. Most szembesültünk azonban azzal, hogy sok helyen nincs is árok, helyette virágoskert van – magyarázza Nagy Szilárd polgármester.

– Mivel drasztikus lépést nem szerettünk volna tenni, aláírattunk a múlt héten a lakosokkal egy nyilatkozatot, miszerint ha kár keletkezik az útban a vízelvezető árkok hiánya vagy beültetettsége miatt, akkor a kárt kötelesek lesznek helyrehozni. A legtöbben végül hozzájárultak az árkok kiásásához.

De mi történik akkor, ha egy ingatlantulajdonos betegsége vagy idős kora miatt képtelen portáját és az előtte lévő közterületet rendben tartani? Erre is akad megoldás: Örményesen kedvezményes áron fűkaszást bérelhetnek azok, akik már nem bírják fizikailag a porták előtti terület rendben tartását. Ha pedig valaki mindezek ellenére sem tartja rendben a háza előtti szakaszt, akár meg is bírságolhatják.

A legtöbb településen közterület-felügyelő járja végig az utcákat, és ha kell, figyelmeztet, ritkán büntet is. Tiszavárkonyban nem könyörögnek: a jegyző (figyelmeztetés után) a terület rendbetételét, hó- és jégmentesítését elvégezteti, de a munkadíjat a tulajdonosnak kell kifizetnie.

A tapasztalatok szerint minél kisebb egy település, annál inkább magukénak érzik a falu egész területét a lakosok – természetesen az ingatlanok előtti közterületet is. Nemhogy szívesen gondozzák azt (gondoljunk a kengyeli példára), de néhol még versenyt is indítottak ezzel kapcsolatosan.

Bár Tiszainoka mindig is a rendezettségéről, tisztaságáról volt híres, a polgármester meghirdette a pénzdíjas „utcafront mozgalmat”, melynek célja, hogy minél több virágot ültessenek a lakosok házaik elé, és gondozzák is azokat folyamatosan. A terv bevált: ma már a magánházak előtti közterület nemcsak tiszta, de virágzó is.

A most kiküldött figyelemfelhívó levelekből látszik, Szolnok is erre, vagy valami hasonlóra törekszik…

Jövőre újraindulhat a virágládák örökbefogadása a településen

Örményesen amellett, hogy a portákat és a házak előtti területet is szívesen rendben tartják, néhány éve a lakosok a közterületen kihelyezett virágokról is gondoskodtak.

Aki „örökbe fogadott” egy virágládát, az locsolta, gondozta, sőt, még éjszakára is bevitte a növényeket, hogy így óvja meg a tolvajok, a vandálok, vagy a hideg ellen. Török Tamás, Örményes polgármestere azt mondta, terveik szerint jövőre ismét elindítják a népszerű akciót.

J. ZS., M. R. E., K. B.