Két évtized múlva akár örökre el is tűnhetnek a fecskék Magyarországról

Azonban még ennél is megdöbbentőbb az a jóslat, hogy a fecskék belátható időn belül teljesen eltűnhetnek hazánkból. Mindehhez emberi és embertől független tényezők is hozzájárulnak.

– Az énekesmadarak tömeges pusztulásáért részben a sárgagomb elnevezésű fertőző betegség a felelős, melyet egy állati egysejtű kórokozó okoz – mondta el lapunknak Urbán Sándor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Helyi Csoportjának elnöke.

– Ez a betegség először Angliában jelent meg 2004–2005-ben, majd viharos gyorsasággal elterjedt a többi országban is. Hazánkban is megtalálható, sőt Szolnokon is jelen van, ugyanis egy lelkes énekesmadár-etető jelezte, hogy pusztulnak nála a madarak, és a leírtak alapján egyértelműen megállapítható volt, ez a kór okozta a madarak vesztét, annak ellenére, hogy tudományosan nem vizsgálták meg.

– Ez a betegség a pintyfélék körében gyakoribb, de mindenekelőtt a zöldikéket, csízeket, fenyőpintyeket, tengeliceket pusztítja, de megjelent már a széncinegék körében is – sorolta a szakember, aki kifejtette, hogy feltehetően a túlzásba vitt segítő szándék miatt alakult ki ez a betegség, ugyanis az emberek már nyáron is etetik a madarakat.

– Korábban az etetés célja az volt, hogy segítsünk a madaraknak átvészelni a téli időszakot. Nyáron a madaraknak maguknak kellene megkeresniük a speciális táplálékukat, akár rovarevőről, akár magevőről van szó.

„Az emberek azonban egész évben etetik, itatják a madarakat, és ezzel elősegítették a fertőzés elterjedését és a kórokozók tömeges elszaporodását”

– Ez a parazita ugyanis a madarak emésztőrendszerében és nyelőcsövében jelenik meg.

– A betegség az itatással is nagyon gyorsan terjed, hiszen ha a vízből iszik egy fertőzött madár vagy megfürdik benne, azt a kórokozót menthetetlenül továbbadja az odaérkező egészséges madaraknak. Éppen ezért a nyári szezonban semmiképpen nem szabadna etetni a madarainkat, és télen is csak csínjával, csak amikor nagyon hideg van – világított rá Urbán Sándor.

A szakember arról is beszélt, hogy az utcákat ellepő műanyag hulladékok is hozzájárulnak a madarak pusztulásához, ugyanis ezek a napsugárzás hatására rövid időn belül elbomlanak, bekerülnek az élőhelyekbe, a vizekbe és így a madarak szervezetébe is a táplálékon keresztül.

Mindemellett a vegyszerek használata és az ízeltlábúak elleni biológiai védekezés helyett a kémiai védekezés alkalmazása is pusztítja a madarakat. Indokolatlanul sűrűn végeznek ugyanis szúnyoggyérítést, ráadásul olyan hatékony eszközökkel irtják a szúnyogokat, hogy azok nagy része elpusztul.

Ez főként a fecskék számára tragédia, mivel az egyetlen táplálékforrásuk a repülő rovarok, főként a szúnyogok. Így az irtásukkal gyakorlatilag az éhhalál küszöbére juttatjuk a madarakat.

Ha pedig a nyár még csapadékszegény is, mint ahogy azt az idén is tapasztaltuk, akkor nincsenek pocsolyák, mocsarak, olyan vízfelületek, ahol a szúnyogok jobban tudnának szaporodni. Nyár közepén pedig a fiókáknak fokozottan szükségük volna táplálékra, de mivel a madarak éheznek, az utódaikat sem tudják felnevelni.

Hazánkban három őshonos fecskefaj él, a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske. Mindhárom faj száma folyamatosan csökkent az elmúlt húsz évben, az utóbbi tízben pedig drasztikusan visszaesett, világított rá a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felmérése.

„Sajnos az előrejelzések szerint ezek a házunk táján élő, számunkra kedves madarak 20-25 év múlva örökre el fognak tűnni hazánkból”

– Szolnokon is egyedülálló védett terület volt a Boldog Sándor István körút. A piaccsarnoktól a Várkonyi térig tartó utca két oldalán húzódó négyemeletes házak erkélyei alatt rengeteg molnárfecske fészkelt, ma azonban már csak elvétve akadnak.

– Ennek egyik oka, hogy sokan leverik a fecskefészkeket a házak faláról, mert a madarak ürülékükkel beszennyezik az ablakot, ablakpárkányt, és attól félnek, hogy összegyűlnek a paraziták, holott ezek egyáltalán nem veszélyesek az emberre. Szolnokon is sok fecskefészeknyom látható, például a Mester utcai lakópark épületein is.

– Az emberek különféle „riasztókkal” is próbálják megakadályozni a fecskék fészkelését. Ilyen például az eresz alá feltűzött, lebegő, könnyű műanyag szalag.

– Látható tehát, hogy az emberek is hozzájárulnak az énekesmadarak, különösen a fecskék számának csökkenéséhez, holott ezek védett madarak, ezért nincs jogunk elpusztítani őket, sőt még a fecskefészek is védettnek számít – tette hozzá Urbán Sándor.

A klímaváltozás is pusztítja a madarakat

Embertől független tényezők is hozzájárulnak a madarak számának csökkenéséhez. Ilyen például a klímaváltozás, melynek hatására a Szahara egyre szélesebb.

– A fecskék például nem a tengerpartokon vonulnak, hanem a sivatagon keresztül, de nem tudják már átrepülni a Szaharát, így nagyon sokan elpusztulnak – magyarázta Urbán Sándor.

– A klímaváltozás hatása az is, hogy szélsőségesen nagy forróság után szélsőségesen nagy hideg jön, de mindez a nyár közepén. Szolnokon is tapasztalhattuk június végén és júliusban a váratlanul beköszöntő heves esőzéseket, amikor a hőmérséklet is 12–14 Celsius-fokra csökkent.

– Az ilyen erős hidegfronthatás miatt a fecskék úgy érzik, mintha ősz lenne, mert hideg van és éheznek, ezért a kifejlett madarak kénytelenek elvonulni a Balkánra, a Földközi-tenger mellékére.

– A fiókákat és a ki nem kelt tojásokat azonban hátrahagyják, amelyek elpusztulnak. Rendszeresen láttuk Szolnok utcáin is fecskefiókák tucatjait a földön, miután kihullottak a fészekből, mert egyszerűen éhen haltak.

– Olyan is előfordul azonban, hogy már augusztus végén, szeptember elején megérkezik az erős szélviharral kísért lehűlés, de akkor a fecskék döntő többsége még úgymond felkészületlen az útra, és ilyenkor szintén tömegesen pusztulnak el.

Czakó Nóra