Az év eleji béremelések után sincsenek túlfizetve a megyei dolgozók

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kérdőívek segítségével készített átfogó vizsgálatot arról, hogy milyen hatással volt a megyénk cégeire a minimálbér emelése. Mint kiderült, a válaszadók által foglalkoztatott munkavállalók közel fele kap kevesebbet a szakképzetteknek járó bérminimumnál.

A kamara a rendelkezésükre álló e-mail-címek alapján több ezer vállalkozás részére küldte meg az összeállított kérdőívet, amit elég kevesen, mindössze valamivel több mint kétszázan küldtek vissza.

– Tudomásunk szerint a multik egyetértettek az emelés szükségességével, és természetesnek vették ezt a lépést – vélekedett dr. Sziráki András kamarai elnök a beérkezett válaszok megoszlásával kapcsolatban.

– A kitöltött kérdőívek fele ugyanis jellemzően egy-kilenc fős foglalkoztatotti létszámmal működő vállalkozásoktól érkezett be, és mindössze a válaszadók hat százalékát adják a 249 főnél is több dolgozót foglalkoztató cégek.

– A statisztikai elemzésből kitűnik, hogy a vállalkozók eltérő módon fogadták a kötelező béremelést. A nagyobb és rentábilisan működő vállalkozások részéről különösebb észrevétel nem történt.

– A legjelentősebb feszültséget – mint az előzetesen is várható volt – a bérmunkát végző textilipari cégek, a kiskereskedelem és a vendéglátás területén okozta. E területen alacsony a fedezeti hányad, a nyereségráta – tette hozzá.

A kérdőívet visszaküldők negyvenegy százaléka a szolgáltatási, harminckilenc az ipari és húsz százaléka a kereskedelmi ágazatokat képviseli.

A válaszadók állományi létszámának huszonnégy százalékát teszik ki a szakképzettséggel nem rendelkező foglalkoztatottak, ami azért is figyelemre méltó, mivel a felmérés adatai alapján a munkavállalók 47,2 százalékának volt alacsonyabb a munkabére a havi bruttó 161 ezer forintos garantált bérminimumnál, a cégek 18,9 százalékánál pedig az összes dolgozó bére alacsonyabb volt ennél az összegnél(!).

A bérminimum alatti munkavállalóknak ­csupán huszonhárom százaléka szakképzetlen, hetvenhét százalékuk szakképzettség mellett keres ennyit – igaz, némileg árnyalja a képet, hogy a felmérésből nem derül ki, közülük mennyien dolgoznak például részmunkaidőben.

Az viszont tény, hogy a cégek felénél legalább a munkavállalók ötven százalékának volt alacsonyabb a bére bruttó 161 ezer forintnál, de az is igaz, hogy a válaszadók 27,3 százalékánál egy munkavállaló sem vitt haza havonta ennél kevesebbet.

– Az adatok azt mutatják, hogy indokoltak voltak a béremelésre vonatkozó intézkedések – hangsúlyozta dr. Sziráki András.

– Érdemes azonban a területi különbségeket is figyelemmel kísérni. Vannak olyan területek, ahol elsősorban tömeggyártást végeznek a cégek, itt többségében nincs szükség szakképzett munkavállalókra, mivel betanított munkát végeznek, és nyilván ezeknek az embereknek nem is fizetnek olyan sokat.

– Érdekes azonban, hogy a Kunságban magasabbak a bérek, mint a tehetősebb járásokban, a Jászságban vagy Szolnokon. Nem veszélytelen egyébként alacsonyan tartani a béreket, mert az a munkaerő elvándorlását, az országon belüli migrációt segíti elő.

– Megyénkben tíz év alatt hétezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, míg például Győr-Moson-Sopron megyében negyvenezer fővel nőtt – mutatott rá.

– A minimálbér emelése a legjelentősebb feszültséget, mint az előzetesen is várható volt, a bérmunkát végző textilipari cégek, a kiskereskedelem és a vendéglátás területén okozta.

– Problémát jelent, hogy a textilipari cégek évekre előre kötöttek adott összegű szerződést, ennek következtében a kötelező minimálbér-emelés azt a veszélyt hordozza magában, hogy a költségtöbbletet nem tudják kigazdálkodni. Azok a cégek, ahol eddig is csak öt-hat százalék volt a nyereségi ráta, könnyen veszteségessé válhatnak.

– A megyei vállalkozások innovációs készsége is nagyon alacsony, pedig lényegesen nagyobb jövedelmezőséget lehet elérni, ott ahol áldoznak a fejlesztésekre – hívta fel rá a figyelmet az elnök.

A béremelések nyomán olyan lépésekre is sor került, illetve esedékes, mint a mozgóbérek csökkentése (a cégek 35,5 százalékánál), érintett dolgozók részmunkaidős foglalkoztatásba való áthelyezése (15,3 százalék), tervezett beruházások elhalasztása (42,1), dolgozók elbocsátása (13,3), a tervezett létszámbővítés elmaradása (42,8).

Pozitívum viszont, hogy a bérfeszültségek elkerülése érdekében a cégek 54,1 százalékánál a minimálbér felett keresők bérét is emelték vagy emelni fogják.

Kovács Berta