Nem a legerősebbek, de biológiailag lebomlanak a zöld hulladék zsákjai

A lehullott faleveleket gereblyézi össze Vízpart körúti udvarán az egyik szolnoki lakos.

– Ilyenkor is kéthetente ürítik a zöld kukát és szállítják el a zöld zsákokat, pedig hetente is hamar megtelnek. Volt olyan, hogy ennyi idő alatt a macskák szétszedték a zsákokat, vagy belebüdösödött a tartalom. Nem lehetne sűrűbben jönni ilyenkor ősszel? – kérdezi.

Egy Kaán Károly úti lakos pedig a zöld zsákok minőségére panaszkodik.

– Igaz hogy már csak feleannyiba kerülnek mint korábban, most már 142 forint darabja, és az NHSZ-nél lehet megvásárolni. Más zsákban ugyanis nem viszik el a zöldhulladékot. De ha már megveszi a lakos, nem lehetne erősebb, tartósabb anyagból? Már a félig teli is megemelésekor kiszakad, szétmállik.

– A zöld zsákok biológiailag lebomló műanyagból készülnek, annak teherbírása természetesen nem éri el a szintetikus zsákok teherbírását, de környezetvédelmi okokból kizárólag ilyet alkalmazunk – adott válaszokat a kérdésekre az NHSZ Zounok Zrt. ­marketingasszisztense, Kiss Mónika.

– Az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv szabályozása szerint a zöldhulladékot évente legalább tíz alkalommal kell elszállítani. Ez januárban, a fenyőfa gyűjtési kötelezettség miatt két elszállítást jelent, áprilistól novemberig havonta legalább egy alkalmat kell biztosítani.

– Ennél Szolnokon lényegesen magasabb a zöldhulladékgyűjtés műszaki tartalma, hiszen évente 17–18 alkalommal szállítjuk el, tavaly több mint kétmillió kilogramm gyűlt össze. Két éve lehet a zöldhulladékot zöld fedelű kukában gyűjteni, melynek kapacitása két-háromszorosa a korábbi, csupán zsákos megoldásnak – mondta.

– Természetesen lehet sűríteni a járatokat, de annak többletköltségére a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. által biztosított szolgáltatási díj fedezetet nem nyújt, társaságunk további fedezet nélküli műszaki tartalom növekedést nem tud felvállalni – hangsúlyozta.

A megyeszékhelyen a szolgáltató ingyenesen elvihető komposztládákat is felajánlott a kertes házban élőknek. Közel hatszázan választották ezt a megoldást.

A kisebb településeken a zöldhulladék elégetése okoz gondot, Cserkeszőlőn ­például a jövőben különösen oda kell figyelni a levegő tisztaságára. Amióta a fürdőközséget gyógyhellyé nyilvánították, a különböző hatóságok rendszeresen ellenőrzik egyebek között a levegőminőség-mérés és a zajelemzés eredményeit is.

– Ha csak egyvalaki is a vegyes tüzelésű kazánjába szemetet, gumit vagy nejlont pakol be, az az egész település levegőjét szennyezi. Ugyanez vonatkozik az eszeveszett falevélégetésre is – mondja Illési­ László Sándor alpolgármester.

– Nálunk nem babra megy a játék, erre szigorúan figyelnünk kell. A településőr ezért rendszeresen járja az utcákat és azonnal figyelmeztet, ha szükséges – tette hozzá.

Nem mindenki ismeri a rendeletet

Tiszainokán február 1-től ­május 31-ig és szeptember 1-től november­ 30-ig lehet a szabadban zöldhulladékot égetni. Kiss Erzsébet Eliza polgármester szerint nem valószínű, hogy a helyiek egyáltalán ismerik e rendeletet.

A régi, már bevált szokás szerint semmisítik meg a leveleket, gallyakat, ami sosem okozott problémát a falunak. Nagyrév ­polgármestere, Burka István szerint a falusi embereket nem kell környezetvédelemre tanítani.

Náluk például több problémát okoz a más településről odaszállított, vagy az üdülőtulajdonosok által lerakott illegális szemétkupacok felbukkanása.

M. R. E. – J. Zs.