Igazi kuriózum ma már egy ilyen iskolakápolna, de ráférne a felújítás

Az Árpád úton, a hivatalok és a könyvtár épületegyüttesének közvetlen szomszédságában áll a falu­ fatornyos iskolakápolnája. Az építmény kívülről nem ígér semmi különöst, ám belül a régi korok hangulatát idéző látvány fogadja a betérőt.

A hajdani diákéletet idézik a helyiségben megőrzött beülős iskolapadok – nem is annyira régen itt még valóban tanítottak –, a terem egyik végében pedig, fa ajtóval elzárhatóan, templomi berendezés, oltár látható, ami még ma is használatos. Hunyadfalvának külön temploma ugyan nincs, de istentiszteletet, ha nem is minden héten, a mai napig tartanak itt. Fejes János plébános jár át Nagykörűből.

– Több mint százéves lehet ez a kis kápolna, de az biztos, hogy legalább ötven-hatvan éve így néz ki.

Az oltár eredeti, 1927-ből származik – hangsúlyozta Dénesné Vékony Eszter könyvtáros, aki nemcsak hogy megmutatta nekünk a termet, de valamikor ő maga is itt tanult, itt is keresztelték meg, és 2015-ben itt is esküdött meg párjával, így nem egy szép emlék köti e helyhez.

„Igazi kuriózum ma már egy ilyen iskolakápolna”

– nyilatkozta Vékonyné Házi Eszter polgármester.

– Csak elkelne egy teljes tetőszerkezet-felújítás, mert már régi, és ha esik az eső, van, hogy beázik!

A megőrzött iskolakápolnáról kevés információra bukkan, aki megpróbál utánakeresni a világhálón. Legfeljebb egy-két mondatos leírást olvashat. A helyi nevezetességre vadászó utazóknak ­szóló honlapokon sem találni rá utalást. Ennek ellenére nemrégiben egy turistacsoport mégis betért hozzájuk, hogy megtekintse. Ki tudja, honnan szereztek ­információt e látnivalóról.

Hunyadfalva egyébként még 1800–1900-as évekből való bibliákkal is büszkélkedhet, melyeket természetesen nem tartanak a „templomban”, bárki számára elérhető helyen, nehogy esetleg valakinek kedve szottyanjon valamelyiket hazavinni. A közeljövőben viszont egy kiállításon bemutatják ezt a kis gyűjteményt is.

Helyi érték gyanánt pedig érdemes lenne összegyűjteni a kápolnával kapcsolatos fellelhető dokumentumokat, történetét felkutatni, és mellé ­lejegyezni a helybeliek, az egykori diákok­ itt szerzett ­élményeit, tapasztalatait, az ­elődöktől fennmaradt még régebbi beszámolókat.

Mindenekelőtt azonban a tető javításához a szükséges pénzt előterem­teni, megelőzve a további károkat, hiszen ez olyan értéke a kicsiny falunak, de akár még a tágabb környékének is, netán a megyének, melyet az utókornak feltétlenül érdemes megőrizni, és amire a helyiek is büszkék lehetnek.

Fontos szerepük volt

Iskolakápolnák az ­1910–1920-as évektől épültek nagyobb számban, rendeltetésüknek megfelelően osztott funkcióval. Iskola és templom céljait egyaránt szolgálták. Belső terük rendszerint többrészes ajtóval volt elválasztva.

Főként a kisebb falvakat magukban foglaló régiókban, illetve a ­Duna-Tisza közi tanyák körzetében voltak jellemzőek. A mai Hunyadfalvát, Kőtelek külterületét, a Hunyady grófok telepítették be a 19. században, ekkor épült az iskola és a hozzá tartozó kápolna is.

Kovács Berta