Bazi nagy disznótor Abádszalókon

No, ráadásul el sem kóborolt ez a nyáj! Dél körül már kíváncsi emberek sűrű sorai ácsorogtak a kunhegyesiek portáján, hogy biztosan kóstolhassanak az üstben rotyogó étekből.

- Én vagyok a bandagazda – mondta mosolyogva Isten nagyon is világias külsőt öltött, gumicsizmás, kötényes embere. A mű egyébként meg is érdemelte a figyelmet: a savanyúkáposzta, a reggeli vágásból való friss hús és a markáns fűszerezés, a szakács gondos keze nyomán, valóban finom eredményt hozott.

Az abádszalóki böllérverseny közel ötezer vendégének azonban nem kellett feltétlenül a délidei ételekre várnia, hogy elverje az éhét. Reggel hét óra körül már felvisítottak a vágásra szánt süldők, a tóparti kemping egy félreeső zugában, kilenc után pedig már tepsikbe, lábosokba kerültek az első pecsenyék, kolbászok és hurkák is, a versenyre nevező csapatok sátrainál. Ha pedig oda kerültek, akkor jöhettek lassan az akkor még éhes vendégek kóstolni, és kóstolójeggyel elismerni, ha ízlett a falat. Előkerültek persze a pálinkák is, jóféle kisüstik, amik, köztudottan, erősítik az evős kedvet, rendesen.

Volt itt mindenféle jó, ami szemnek, szájnak valóban ingere. Csak kolbászokból is ezerféle. A tiszaszőlősiek például, a hagyományoson és a krumplis-sajtoson kívül Kossuth-kolbásszal is megörvendeztették a betérőket. Ez utóbbi onnan ismerszik meg, hogy nincs benne pirospaprika, ugyanakkor viszont citromot és reszelt citromhéjat kell hozzá adni. A hagyományoshoz szokott szemnek furcsa volt a „sápadt” szín, de az ízlelőknek feltétlenül izgalmas a szokatlan íz. Kossuth Lajos, állítólag, imádta ezt a citromos kolbászt.

A tavalyi elsők, Tomajmonostoráról, elárulták: bár a kolbászuk hagyományos receptű, azért még cseppet sem szokványos. Az egyedi ízt a fűszerek – a bors, a paprika, a só és a fokhagyma – aránya adja meg. És – tették hozzá – az, hogy kétszer darálják át a húst. Másodszorra már a fűszerekkel. A tomajiak között Fazekas Szabolcs polgármester is ott szorgoskodott, megemlítve, hogy május elsején igazi nagy dobásra – Guiness-rekordra – készülődnek otthon: 12 ezer adag marhagulyást fognak főzni, hogy bekerüljenek a rekorderek közé.

Paprika nélküli kolbászt a székelyudvarhelyieknél is találtunk. A sátruknál Szabó Tibor, majd’ kétméteres hentes világosított fel, hogy a klasszikus székely kolbász már csak ilyen: abba bizony nem tesznek „pirosítót”. A gazda székely kalapban, és feszes nadrágban – székely „harisnyában” – kínálta a kíváncsi vendégeket, étellel-itallal.

A tűzhelyen rotyogó lesi-pecsi titkát meséltettük el vele – amikor még nem tudtuk, hogy a Tisza-tó Böllére cím ez évi nyerteséhez van szerencsénk. A lesi-pecsihez háton kell kezdeni a disznó bontását, hogy gyorsan hozzáférjünk a tarjához – hogy mire a böllér végez az utolsó munkákkal, akkorra el is készüljön az étel. Nos, a székelyek sóval, borssal, fokhagymával fűszerezik a lesi-pecsit, és puliszkával, meg cikakáposztával (savanyú káposztával) kínálják. Talán ennek az ételnek is szerepe volt abban, hogy a székelyudvarhelyi – csupa hentesből álló – társaság a végső csapatversenyt is megnyerte.

A közönség díját – legtöbb begyűjtött kóstolójegyükkel – a kisköreiek nyerték el. Ebben persze nem feltétlenül csak az ételeik íze segítette őket, hanem a nagyon jó pálinkáik „hatása” is.  
 
A számok tükrében

A III. Abádszalóki Böllérverseny szombati közönségnapjára csaknem 5000 látogató volt kíváncsi. A tavalyinál majdnem egyötöddel több. Összesen 18 csapat rántott kést egy-egy 110-115 kilós disznóra. Települési, baráti, vagy munkatársi brigádok. Tiszafüredről például a mentősök szálltak versenybe a díjakért és a közönség kegyeiért. A látogatók csaknem 15 ezer kóstolójegyet vásároltak és váltottak be ételre, italra a csapatoknál.

A zsűri és a „munka”

A versenynek két zsűrije volt: egy szakmai, és egy „celebekből” álló. Az előbbi testület hentesekből és szakácsokból állt, s ők folyamatosan ellenőrizték a versenyzők munkáját, a fogások szakszerűségét: a sonka kivételét, a szalonnakimetszést, az előírt karikapecsenye formáját, szépségét. A celebek között ott kóstolt – többek között – Bodrogi Gyula és Verebes István színész, Herbály Imre parlamenti képviselő, és Bordás Imre, Abádszalók polgármestere is. Kötelező gyakorlatként a versenyzőknek sültkolbászt és sülthurkát, friss tepertőt és abált szalonnát kellett feltálalniuk, szabadon választottként pedig további toros ételeket tehettek a zsűri asztalára: orjalevest, pecsenyéket és káposztás húsokat.