Fecsegés cégszámlára?

Ombudsmani aggály a híváslisták miatt

A híváslistás ellenőrzés az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása szerint aggályokat vet fel. A telefonhívások listázásával a munkáltató nem ellenőrizheti a telefon használatát. Mind a hívó, mind a hívott fél személyes adatának minősül az, hogy az adott időpontban beszélgetést folytattak. Személyes adat tehát az, hogy egy munkavállaló egy meghatározott telefonszámot hív, és személyes adat az is, hogy a hívott fél valamilyen kapcsolatban áll a hívó féllel.

A gazdasági stabilitást elősegítő jogszabályok egyike utasításokat ad a céges telefonok magáncélra történő igénybevételének lehetőségeiről. E rendelkezés szerint, ha a cégek, közintézmények biztosítják dolgozóinak a magáncélú telefonbeszélgetéseket, az természetbeni juttatásnak minősül. A gazdálkodóegység, intézmény vezetője dönthetett, hogy leadózza vagy kiszámlázza a magánbeszélgetéseket munkatársaiknak. A munkavállalók hajlamosak — költségeik csökkentése érdekében — a munkahelyi telefonjukról bonyolítani privát hívásaikat. Ez akár több százezer forint pluszöltséget is jelenthet a cégnek. Ennek ellenére is a legtöbb munkáltató nem korlátozza a munkahelyi telefon magán célra való felhasználását.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Igazgatóság dolgozóinak a hónap végén kinyomtatják kimenő hívásaik listáját, amin az érintetteknek be kell jelölniük, hogy melyik volt magáncélú. Ezeket pedig be kell fizetniük a múzeum kasszájába.
— Tavaly jött be ez a rendelet, amely a dolgozók részéről is nagy ellenérzést váltott ki — tudtuk meg Dr Horváth László igazgatótól. Minden telefon mellett ott található a kis alakú kockás füzet, amibe gondosan mindenki jegyzeteli a hívásait. A magánhívásokat saját zsebből kell, hogy fizesse mindenki. Volt aki, emiatt ki is kötette a vezetékes telefonját, és annyit mondott, hogy ezentúl mobilon érjük csak el. Nekem az a véleményem, hogy ez a rendelet rombolta a hangulatot, és a megtakarítás sem túlságosan nagy.
— Mi, ha telefonálni szeretnénk azt a tanáriból meg tudjuk tenni — mondta el Molnár Gyula szolnoki pedagógus. Fel kell írnunk, hogy magán vagy hivatalos ügyben telefonáltunk, és hogy hány percig tartott a beszélgetés. Baj még nem származott abból, hogy sok lett volna a számla, mivel inkább a mobilunkat használjuk, mert az sokkal egyszerűbb, és gyorsabb.
— Régebben a jászkiséri önkormányzathoz jártunk be telefonálni, ott kódot kellett, hogy használjunk a kimenő hívások kezdeményezésekor.— árulta el Blaha Veronika a Jászsági Támogató Szolgálat munkatársa. —  Mostmár nálunk is listát kell írni a telefonhasználatról, hogy milyen ügyben és mennyit beszéltünk. A szolgálatvezető összehasonlítja a listán szereplő adatokat a részletes számlával. Amióta pontosan jegyezzük a hívásokat állítólag kevesebbet taksál ez a kiadási tétel.
Van, ahol nem elemzik a dolgozók híváslistáját. A megyeszékhely egyik hitelintézeténél nem nézik a kimenő hívásokat, hiszen munkaeszközük a telefon, s az ügyfelek miatt rengeteget használják — tudtuk meg az egyik munkatárstól. Érdekesség, hogy náluk inkább azt figyelik, hogy milyen gyorsan veszik fel a telefont, ha az megcsörren.
— Én amikor polgármester lettem, felhívtam arra a hivatali dolgozók figyelmét, hogy ha lehet figyeljenek oda a telefonköltségekre — árulta el Hatta József Tiszaörs első embere. — Ezen felül az egyetlen fék az, hogy figyelem a számlákat, és ha találok benne kiugróan magas összeget, annak utánanézetek. Eddig még nem kellett senkit sem figyelmeztetni. De egy kistelepülésen nincsenek olyan nagy távolságok, hogy mindenért telefonálni kelljen.
Érdekes, egyedi esetek is akadnak. Az egyik jászsági ruhaipari vállalkozásnál történt az az eset, hogy az egyik dolgozó ügyintézés céljából emelte fel a kagylót. A társvonal miatt, azonban a vonal másik végén a főnök jelentkezett be, aki készségesen végighallgatta majd csak annyit mondott: „Na jó, menjél vissza dolgozni”.
Van, ahol megpróbálnak a kiadásokból lefaragni, így limitet határoznak meg: van egy összeg, amit, ha átlépnek, a fennmaradó költséget nekük kell kifizetni. A limit mellett gyakori még a telefonálás személyes kóddal való visszaszorítása. Ebben az esetben a dolgozók kapnak egy titkos számkódot, aminek beütésével kezdeményezhetnek hívásokat. Ezzel a módszerrel a magánhívások elszaporodása kerülhető el, azoban a munkáltató így is csak a híváslista kinyomtatásával ellenőrizheti a kollégái telefonálási szokásait.
A szolnoki Megyeházán egymás között ingyen beszélnek a munkatársak, mivel úgynevezett flottában vannak. Mindenki személyre szóló számlát kap, s ennek a húsz százlékát kell befizetnie a közös kasszába.
— November óta működik ez a rendszer, s azóta jelentősen, mintegy 30-40 százalékkal csökkent a telefonszámlára költött összeg — tudtuk meg Fejér Andortól, a megyei közgyűlés elnökétől.
A legdrasztikusabb megoldásként rendkívüli felmondási ok is lehet a túlzott magáncélú munkahelyi telefonálás. Ennek ellenőrzése a törvényi kereteken belül azonbanmég nehézkes, s a munkáltatóknak is vannak „hatékonyabb” módszerei arra, hogy visszafogják a magánbeszélgetéseket.

-->