Rezák Tamás édesapja nyomdokain halad tovább

Tudni érdemes, hogy az U20-asok nyolc csapatból álló döntőjében az A csoport alapszakaszának első hat helyezettje, valamint a B csoportban első CKE és a második MAFC indulhatott. A Rezák Tamás együttese előbb legyőzte a Kaposvárt, majd az elődöntőben az NKA Péccsel, a bronzcsatában pedig a DEAC együttesével szemben maradt alul.

– Óriási csatában vertük a Kaposvárt, a további ellenfeleinkkel szemben viszont csak egy félidőn át voltunk partiban – mondta a 36 éves szakember, aki játékosként tagja volt az Olaj 2007-es bajnokcsapatának, és már hat éve Cegléden dolgozik. – Amíg bírta a kezdő ötösünk, vetélytársai voltunk az akadémiák csapatainak, de a végén már csak a szívük vitte előre a játékosainkat. Mindent megtettek a jó eredmény érdekében, büszke vagyok rájuk. Negyedik helyen zártunk az országos bajnokságban úgy, hogy az alapszakaszban huszonhat meccsünkből csak kettőt veszítettünk el. Az A csoportból pedig a magasan jegyzett akadémiák csapatai kvalifikáltak magukat, amelyek a küzdelmek során megelőzték többek között a felnőtt bajnokság első négy helyezettjének utánpótlás alakulatait is.

– Térjünk át a CKE felnőtt gárdájára, amelynek ön a másodedzője. Gyenge kezdés után nagyon összeszedték magukat, és végül a harmadik helyen végeztek. Ön, hogyan látta az elmúlt idény történéseit?

– Valóban nehezen indult a szezon, hiszen az első hat fordulóban mindössze egy meccset tudtunk megnyerni. Az edzőváltás után viszont nagyot fordultak a dolgok, letisztázódtak a feladatok, mindenki tudja a dolgát a csapatban. A szezon közben érkező trénerrel, Sértő Ádámmal nagyon jó munkakapcsolatba kerültünk, jól tudunk együtt dolgozni. Egy biztos, szép tavaszt zártunk, a Hepp Kupában és a bajnokságban is az elődöntőig meneteltünk. Végül mindkét sorozatban a harmadik helyen végeztünk, és ha hozzá vesszük, hogy az U20-as csapatunk országos negyedik lett, mondhatjuk, hogy ceglédi sporttörténelmet írtunk.

– A sikerek ellenére sokszor bántóan kevesen látták a meccseiket, igaz a rájátszásban már folyamatosan nőtt a nézőszám a tavaly nyáron átadott sportcsarnokban.

– A sportcsarnokunk építése miatt négy esztendeig a szolnoki Tiszavirág Arénában játszottunk. Amikor Szolnokra költöztünk még az NB II.-ben játszottunk, közben két osztályt is ugrottunk. Nem feledve, hogy az NB I/B-s ceglédi férfi kézilabdacsapat mennyire népszerű városban, hiszen ezelőtt évekig az első ligában szerepeltek. Szerencsére ránk is egyre többen kíváncsiak, tisztában vagyunk vele, hogy csak maximális hozzáállással, jó eredményekkel tudjuk a lelátókra csábítani a szurkolókat. Az utánpótlás terén is nagyon sokat dolgozunk azért, hogy a városban minél több gyerek szeresse meg a kosárlabdát.

– Az ön édesapja Rezák László, az Olajbányász legendás aranycsapatának egykori trénere, aki hosszú évekig a felnőtt válogatott másodedzőjeként is dolgozott. Kikéri a tanácsait?

– Apa mindegyik meccsünket megnézi, beszélünk róla. Mindkettőnknek sok dolga van, ő mentorként dolgozik az Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségénél, nekem pedig napi három edzés, plusz a mérkőzések. A feleségemmel, Anikóval most Cegléden lakunk, ha hazamegyünk Szolnokra, olykor elég a kosárlabdából.

– Hogyan alakul a nyári programjuk?

– A zsúfolt évad után jót tesz egy kis edzésmentes pihenő. A háttérben azért folyik a következő évad csapatainak kialakítása, de egyelőre sok a kérdőjel. Ami biztos, hogy a nyár közepén a juniorokkal már nekilátunk a munkának. Augusztusban pedig érkezik első gyermekünk, akit nagyon várunk a feleségemmel, a családdal egyetemben.