Elhunyt Szilágyi Béla, egykori labdarúgó és edző

Szilágyi Béla 1958. március 11-én született Kecskeméten. A „Sziszi” becenévre hallgató fiatalember a sportpályafutását a „hírös városban” atlétaként kezdte, majd 1974-től átpártolt a labdarúgásra. Utánpótlás korától fogva csatárként riogatta az ellenfelek kapuját. Kecskemétről Szolnokra 1977-ben igazolt át, ahol a MÁV SE csapatában ugyancsak középcsatárként és jobb szélsőként foglalkoztatták.

Amikor kötelező sorkatonai szolgálatra 1979-ben bevonult Mezőtúrra, már ismert labdarúgóként a sportszázadhoz került, és a helyi Honvéd Szabó Lajos SE-ben folytathatta játékos pályafutását. Itteni mestere, Bencsik Gyula erőteljes játéka miatt a hátvédsorba állította, innentől fogva elsősorban jobbhátvédként vették számításba.

„Sziszi” 1980-ban leszerelt ugyan, de civil játékosként továbbra is maradt a mezőtúri klubnál. Egészen 1984-ig, mikoris Csank János edző, a későbbi szövetségi kapitány Egerbe nem szerződtette. Dobó István városában tizenegy első osztályú mérkőzést játszott, majd az 1985-ös bajnokság végén a Szolnoki MÁV-MTE-hez igazolt. A másodosztályban szereplő piros-kékekkel az 1987-’88-as idényben két vasat tartottak a tűzben. Az NB I-be való feljutás végül nem sikerült, azonban az MNK-ban vele együtt menetelt a csapat, s végül a harmadik helyet szerezte meg.

„Sziszi” a kilencvenes évek elején megfordult Törökszentmiklóson és Tószegen, majd Tiszaföldváron is, mely kluboknál játékosként, játékos-edzőként és edzőként foglalkoztatták. Aktív sportpályafutása végén utánpótlás-korú fiatal tehetséges focistákat is trenírozott, de kipróbálta magát a Szolnok városi kispályás labdarúgó-bajnokságban is, az Arena csapatában.

Szilágyi Béla közvetlen családját, szeretett feleségét, Gabit, két felnőtt gyermekét, Bettit és Robit, illetve három imádott unokáját hagyta hátra.

Búcsúztatását december 12-én 13 órától a szolnoki Kőrösi úti temető ravatalozójában tartják, ezt követően temetése a református sírkertben lesz.