Mire lehet képes idén az Olajbányász? Minden, amit a piros-feketékről tudni érdemes a bajnoki rajt előtt

Egy perc volt hátra május 19-én a DEAC–Olaj találkozóból, amikor Lukács Norbert, a szolnokiak játékosa triplára vállalkozott. A labda a gyűrűben landolt, amellyel az Olaj akkor végleg lezárta a debreceniek elleni, ötödik helyért vívott, előző idénybeli párharcát.

Ez a tripla jelenleg az utolsó kísérlet, amelyet az Olajbányász tétmérkőzésen értékesített. Azóta pontosan 134 nap telt el, de pénteken megáll a számláló: a hosszú nyári szünet aznap lezárul, a piros-feketék pedig végre újra élesben futnak ki a parkettre, a 2023–2024-es NB I.-es bajnokság nyitómeccsén, a Paks ellen. A nyolcszoros magyar bajnok, kilencszeres kupagyőztes Olaj igyekezett megtartani értékeit a nyáron, és lerázná magáról az ötös szám béklyóját.

Csak felfelé?

Már a megelőző idénynek sem a legnagyobb esélyeseként ment neki a szolnoki együttes. Tavaly ilyenkor egy bajnoki ötödik hellyel várták a szezonrajtot, más kérdés, hogy akkor egy kupagyőzelem is volt a zsebükben. Az NB I.-es ötödik hely erre az évre is megmaradt, azonban a kupaarany bronzzá halványodott.

Az előző kiírásban az Olaj egy meglehetősen jól sikerült alapszakaszt – húsz győzelem, hat vereség, második hely – produkált. Azt követően azonban egyből elvérzett a rájátszásban a Körmend elleni, rapszodikus, testet-lelket megropogtató, ötmeccses párharcban. A csapat becsületére váljon: ezután még legyűrték a Kecskemét és a DEAC gárdáját – mindkét párharcban 3–1-re nyertek –, így jött össze egymás után két idényben is az ötödik hely. Hogy ez jó-e, vagy sem, arról megoszlanak a vélemények, az akkor a csapatot irányító Szarvas Gábor mindenesetre anno úgy nyilatkozott: elég volt már az ötödik helyekből.

Új edző, új légiósok

A forró nyári napok aztán meghozták a szokásos változásokat a klubnál. Bár az Olaj nem kapkodott a bejelentésekkel, szépen, lassan azért csak beindult a jövés-menés a Tiszaligetben. Még a Körmend elleni kiesést követően vált meg a klub Gasper Potocnik szlovén vezetőedzőtől, akinek a feladatait az idény végéig Szarvas Gábor másodedző vette át. A kormányrudat végül a szerb Miodrag Rajkovics kapta erre a szezonra – ő korábban a lengyel Turów Zgorzelec csapatával alkotott nagyot, és japán vargabetű után tért most vissza Európába, pontosabban Szolnokra.

Légiósfronton is megvolt a „nagytakarítás”. Bár honlapunknak adott korábbi interjújában Csősz Tamás ügyvezető azt mondta, volt külföldi játékosuk, aki esetében gondolkodtak a hosszabbításról, végül egyikük sem maradt. Így távozott a csapatkapitány Bojan Szubotics, valamint az amerikai kontingens, nevezetesen Jabril Durham, Jimmy Gavin, Auston Barnes és – még idény közben – Andre Williamson. Helyükre honfitársaik érkeztek: az irányító Jr. Clay, a hátvédként és kiscsatárként is bevethető James Eads, valamint palánk alá Dustin Thomas és Demajeo Wiggins. Az ötödik légiós hely betöltetlen maradt, ami azért jelzi, Szolnokon jelenleg nem nyújtózkodhatnak akármeddig.

Aggodalomra talán így sincs ok. Mint Csősz Tamás is kiemelte, a gárda egyik legnagyobb fegyvere, hogy sikerült kialakítani, nyáron pedig együtt is tartani egy erős magyar játékosállományt. Szolnokon maradt a rutinos irányító Pongó Máté és a válogatott Lukács Norbert. Révész Ádám agilitásával, Rudner Gábor és Pallai Tamás pedig távoli kísérleteivel jelenthet továbbra is fenyegetést az Olaj ellenfeleire. Egyedül a fiatalok közül távozott Gilszki Erik, ám érkező is akadt, Kiss Dominik személyében.

Előszezon: vegyes a kép

Tavaly ilyenkor nem is volt kérdés, hogy egy önbizalomtól duzzadó Olajbányász kezdi az idényt, hiszen az előző nyáron tíz edzőmeccsből kilencet is megnyertek. Most jóval vegyesebb a kép. Két zárt kapus találkozót követően hat összecsapást játszottak a Tisza-partiak. Előbb 75–71-re megverték a szerb másodosztályban szereplő Szpartak Suboticát, utána viszont nagyarányú vereséget (63–85) szenvedtek a Nagyvárad otthonában, majd a magyar első osztályba frissen feljutott NKA Pécs vendégeként (79–85). Két hete, a DEAC elleni hazai találkán szerzett 86–82-es győzelemmel azért jelezték, kezd összeállni a csapat. A felkészülést a körmendi Mogyorósy Szilárd-emléktornán lejátszott két találkozóval zárták: a ciprusi Anorthosis Famagusta elleni sima vereséggel (65–77), valamint a Graz elleni sikerrel (98–92).

A csapat nyári hullámzó teljesítménye mellett az érkezők játéka sem volt mindig makulátlan. Clay és Eads többször is beleszürkült a mezőnybe, és a magasembereknek is voltak gyengébb meccsei. Rajkovics edző a klubhonlapnak adott interjújában meglepő őszinteséggel meg is feddte játékosait. Mint mondta, a légiósok nem végezték el a nyári házi feladatot, így az általa elvártak tíz százalékát sem teljesítették.

Nincs bérelt hely a rájátszásban

Jó kérdés, ezek tudatában vajon mire lehet képes az Olajbányász a hétvégén kezdődő idényben. Annyi biztos, hogy a bajnokságnak ezúttal is a Falco KC a toronymagas esélyese. A szombathelyiekről ezt már a megelőző idényekben is elmondhattuk, most nyáron ráadásul tovább combosodott a sárga-fekete alakulat. Utánuk viszont nyolc, közel azonos erejű csapat – a Szolnok mellett az Alba Fehérvár, a DEAC, a KTE, a Sopron, a ZTE, a Paks és a Körmend – is ácsingózik a fennmaradó hét play-off helyre. Ami azt jelenti, hogy biztosan lesz egy közülük, aki lemarad a rájátszásról, és akkor a lehetséges meglepetéscsapatokkal még nem is számoltunk.

Arról viszont, hogy a rájátszásban bármi megtörténhet, legutóbb épp a szolnokiak kaptak emlékezetes leckét, akik úgy estek ki az ominózus Körmend elleni párviadalban, hogy az alapszakaszban oda-vissza verték a Rába-­partiakat, odahaza ráadásul 51 ponttal...

A Tisza-partiak szimpatizánsainak mindenesetre van egy ígérete Miodrag Rajko­vicstól. A vezetőedző korábban ekképp szólt: