Ilyen volt a világbajnokság főpróbája szolnoki szemmel – összefoglaló az ob-ról

Síri csend ereszkedett pénteken este pontban 20.50-kor a Nemzeti Atlétikai Központra, amikor a jelenlegi nyolc leggyorsabb magyar ember odatérdelt a rajtvonalhoz a férfiak 100 méteres döntőjében. Volt köztük két szolnoki is. Két rutinos versenyző, két korábbi bajnok: Sipos János, a Szolnoki MÁV SE színeiben, és az ex-MÁV-os Boros Bence, immár a Nyíregyháza versenyzőjeként. Tapintható a feszültség. Az első rajt nem is sikerült, az indítóbíró visszaparancsolta a mezőnyt a rajtgépekhez. Újra csend. A második start már jó, és Boros úgy lőtt ki, ahogy évekkel korábban tette. Futása stabil, mellette egykori klubtársa, Sipos óriási harcban az ezüstért. Boros előnye „nem tud fogyni”, így 10,50 másodperc elteltével az ő mellkasa halad át először a célvonalon. Mögötte hárman is vetődnek az ezüstért, szemre lehetetlen megállapítani a sorrendet. Végül a számítógép segített, amely a következőt mutatta: 1. Boros Bence, 10,50, 2. Illovszky Dominik, 10,55, 3. Bundschu Patrik, 10,56, 4. Sipos János, 10,57...

Az augusztusi világbajnokságra épült Nemzeti Atlétikai Központot tulajdonképpen a pénteken és szombaton rendezett 2023-as országos bajnoksággal adták át. Ez volt a komplexum első hivatalos versenye, amelyen számos szolnoki atléta is indult, hírportálunk így a helyszínen járva nem csupán az ő eredményeikről, de magáról a létesítményről, a rendezésről is számot adhat.

Néhány héttel a budapesti vb előtt talán nem meglepő, hogy az ob gyakorlatilag a világ harmadik legnagyobb sportrendezvényének számító atlétikai világbajnokság tesztversenye volt. A szervezők élesben próbálhatták ki azt a technikát, amelyet majd a világelit versengésénél is használnak, illetve maga az aréna is „érettségizhetett”.

Hogy a létesítményt még nem fejezték be teljesen, azt mutatja, hogy a parkolók egyelőre nem készültek el, sokan a közeli barkácsáruház – fizetős – parkolójában tudtak kiszállni autójukból. A stadion falain itt-ott álltak még a pozdorjával takart vagy beállványozott részek is. Bejutásnál a labdarúgó-mérkőzésekről ismert rendszer érvényes: a táskákat, zsebeket érzékelővel átkutatják, a bontatlan palackokat felnyittatják, de tőlem például – minthogy nem volt sajtófotós engedélyem – a fényképezőgépet is elvették. A hiányosságok listájára kívánkozik az eredményjelző: sem az éppen zajló versenyszámok indulóit, sem a végeredményt nem írták ki sehová, egyedül a győztes idejét lehetett látni. Ezt szóban az eredményhirdetésnél részben pótolhatták volna, de eredményeket ott sem mondtak be, csupán a dobogósok neveit.

Ami pozitívum: maga a pálya.

Már a fekvése is páratlan: egyik oldalról a Budai-hegység és az alant hömpölygő Duna látványa tárul elénk, másikról a Ráckevei-Duna ága határolja, a város felől pedig a tőszomszéd Budapest Park hangjai hallatszottak. Az aréna jellegű pálya szektorai könnyen megközelíthetőek, a Puskás Arénához hasonlóan egy belső körfolyosón könnyen be lehet járni az egészet. Mosdót, büfét minden szektorhoz állítottak. Arról pedig szintén sokat olvashattunk, hogy az atléták a leggyorsabb Mondo-rekortánú borításon versenyezhetnek. És bár a székek közt járkáló, ölbe vett keverőpulttal hangulatot varázsolni igyekvő DJ a 2-3 ezer néző között furcsán hatott, de megelőlegezzük, a telt házas, 36 ezres nemzetközi forgatagban jó buli lesz az üresjáratok között. Utóbbiból egyébként alig volt, ugyanis a versenyszámokat jól összehangolták. Az pedig külön jó húzás volt, hogy a versenyzőket – így a szolnokiakat is – két sztárriporter, Hajdú B. István és Méhes Gábor szólította a rajthoz, és kommentálta a pályán történteket.

Az ő szájukból hallhattuk így azt is, hogy Boros Bence nyerte a 2023-as magyar bajnokságot 100-on. Akinek győzelme azért is értékes, mert az előző két idénye gerincsérv miatt kiesett, ám a szolnoki születésű és nevelésű sprinter 2019 után ismét egyéni bajnoki címet nyert szabadtéren. Rajta és az idei legjobbját megfutó Siposon kívül a 2006-os születésű Medgyessy Máté volt még szolnoki a 100-as mezőnyben. Utóbbi 11,09-es egyéni csúcsot futott, amellyel döntőbe nem jutott, viszont szombaton 22,09 másodperces idővel az ötödik helyet szerezte meg 200-on.

Pénteken megszakadt az ugyancsak ezer szállal Szolnokhoz kötődő, ám pár éve a Debreceni SC-nek versenyző gerelyhajító, Szilágyi Réka sorozata. Az Európa-bajnoki negyedik klasszis 2019 óta verhetetlen volt magyar bajnokságon, ám hogy most mire lett volna képes, nem derült ki. Bemelegített ugyan, de hátfájdalmai miatt végül kihúzatta magát a rajtlistáról. Nagy Viktória révén így is akadt szolnoki induló, a MÁV SE versenyzője 39,37 méterrel a 10. helyen végzett.

Ezüstérmet szerzett a férfiaknál Rivasz-Tóth Norbert, a Szolnoki Sportcentrum gerelyhajítója. A magyar csúcstartó Rivasz-Tóth toronymagas esélyeseként indult, az olimpikon, vb-kilencedik dobó 2015-tól 2021-ig minden évben győzött a számban, tavaly pedig sérült volt. Rivasz-Tóth Norbert vezetett is az elsőtől az utolsó, hatodik sorozatig. Igaz, jócskán elmaradva 83,42 méteres legjobbjától. Egy 74,29 méteres dobással kezdett, majd három érvénytelen kísérlet után 75,31-re, majd 75,41-re javított. Csakhogy az utolsó sorozatban az FTC 2004-es születésű versenyzőjének, Herczeg Györgynek „megszaladt a keze”, 79,89-es dobása nemcsak új U20-as magyar csúcsot, de felnőtt magyar bajnoki címet is eredményezett számára.

Tizenharmadik helyen végzett a Szolnoki Sportcentrum 2006-os születésű versenyzője, Ecseri Angéla női 400 méteren, 57,03-as idei legjobbjával. A 2004-es születésű magasugró, Keszthelyi Luca pedig a 8. helyen végzett, 1,68 méterrel. Férfiaknál Mester Zalán Lajos (Mezőtúri AC) képviselte megyénket az ugrószámokban, jelesül hármasugrásban, egy 13,31 méter révén megszerzett 9. hellyel.