Elbúcsúztak Szolnokon Bánhegyi Zsolttól, a MÁV FC tragikus sorsú kapusától - galériával

Míg a szolnoki ifjúság jó része önfeledten zsongott a Tiszaparti sétányon, élvezve május utolsó napjának melengető sugarait, addig a Tiszaligetben ugyanezen ifjúság egyik tagjától könnyek közt búcsúztak ismerősei. Szürreális kép, de a történtek is azok.

Hírportálunk korábban is beszámolt a borzalmas hírről, miszerint Bánhegyi Zsolt, a Szolnoki MÁV FC mindössze 19 esztendős kapusa kedden elhunyt. Mint írtuk, a tehetséges hálóőrnél egy évvel ezelőtt diagnosztizáltak Ewing-szarkómát, a rosszindulatú csontrák egy ritka, de agresszív fajtáját. Miután hónapokig próbálkoztak kemoterápiás kezeléssel javítani a futballista állapotán, ám az nem hozta el a remélt eredményt, néhány hete újabb gyógymódok után nézett családja. A jászkunsági futballtársadalom összezárt, egyből jótékonysági tornát szerveztek Bánhegyi kezelésének támogatására. Ám a remény kedden szertefoszlott: családja közölte, Zsolt aznap virradóra elhunyt.

Mivel utolsó csapata a MÁV FC volt, a szolnoki klub szerda este gyertyagyújtást, és csendes megemlékezést tartott egykori játékosa tiszteletére. Meg is jelentek jópáran, volt tanárai, diáktársai könnyeikkel küszködve helyezték el az emlékezés virágait és gyertyáit a Szolnoki MÁV FC stadionjánál.

Két volt osztálytársa kérdésünkre elmondta, Zsoltot jó kedélyű, tisztelettudó srácnak ismerték meg, akinek egy rossz szava sem volt másokra. – Ő az a fajta ember volt, aki a légynek sem ártott – fogalmaztak. Mint mondták, diákkorában semmi jelét nem látták annak, hogy beteg lenne.

Vajon hányszor állított fel velük sorfalat kapusként Bánhegyi? És most kérdés nélkül, hosszú-hosszú percekig csendben állt a sorfal. A társak, edzők, klubvezetők és ismerősök fekete, néma sorfala...

A klub nevében Földi Sándor, a MÁV FC ügyvezetője röviden megköszönte az egybegyűltek gesztusát, majd közölte, Bánhegyi Zsolt temetésére jövő kedden kerül sor, Balmazújvárosban. Hozzátette, a klub buszokat indít, mert azt szeretnék, hogy a Szolnoki MÁV is méltó módon kísérhesse utolsó útjára Bánhegyi Zsoltot.