2023.01.18. 08:00
Válogatottakat nevelne a szolnoki vívókból a szakosztály új edzőkiválósága
Idén januárban edzőklasszis igazolt a Szolnoki Sportcentrum-Sportiskola vívószakosztályához. Galli Zsolt neve egybeforrt a vívással Békéscsabán, de a magyar válogatottnál is, hiszen a kadett korosztály szövetségi edzőjeként is dolgozó szakember párbajtőrözői púposra tömték a vitrint az előző években elért hazai és nemzetközi sikereikkel. Szolnoki munkájáról beszélgettünk Galli Zsolttal.
Galli Zsolt otthonosan mozog a szolnoki vívótermében. Nem csoda: a békéscsabai szakember gyerekkora óta sokszor megfordult a Tisza-parti megyeszékhely csarnokában
Fotó: Nagy Balázs
– Békéscsabáról jár át Szolnokra edzést tartani. Hogy bírja az ingázást?
– Az ingázással sosem volt gondom. Vonattal járok, ez kikapcsolódás számomra, hiszen közben tudok olvasni, filmet nézni, éppen mihez van kedvem.
– Harminchat évet edzősködött Békéscsabán, hazai és nemzetközi sikerek tömkelegét érte el, teljes az életműve. Miért döntött a váltás mellett?
– Nehéz szívvel jöttem el, ez nyilvánvaló. De tiszteltem a szolnoki vívás múltját, és ismerem a jelenét. Láttam azt, hogy Barcsikné Szatmári Edina vezetésével egy sikeres és jó hangulatú szakosztályt építettek fel. Békéscsabán nem csak szakmai munkát végeztem, a klub teendőiből is feladat hárult rám. Ebben elfáradtam, sok stressz ért. Szolnokon megkaptam a lehetőséget, hogy csak a szakmával foglalkozzam.
– Miben egyeztek meg a Sportcentrummal, amikor megállapodtak?
– Én elsősorban a biztonságot, a jó atmoszférát kerestem. Szeretném jól érezni magam a munkámban. Sokat bíráskodtam szolnoki versenyeken, úgyhogy nem volt ismeretlen előttem a hely. Az elmúlt években hozzászoktam egy bizonyos munkatempóhoz, munkamennyiséghez, ezt mostantól csak a szakmai munka töltheti ki. Ugyanazt a minőségű munkát várom el magamtól most is. Szeretnék a szolnoki vívókból is eredményes versenyzőket faragni, fejleszteni szeretném őket. Már most is olyanokkal foglalkozom, akik megfelelően képzettek, csak csiszolgatni kell a tudásukat, és a versenytapasztalataimat átadni nekik.
– Két hete dolgozik Szolnokon, milyennek látja az itteni lehetőségeket?
– Gyerekkorom óta járok a városba, hiszen versenyzőként is sokat vívtam itt. Tanúja voltam, hogyan bővült a csarnok az elmúlt években, úgy látom, hogy az egyik legjobban felszerelt a szolnoki terem az országban.
– Szolnokon egyre több gyerek jár vívni, nekik és a szüleiknek mit érdemes tudniuk Galli Zsoltról?
– Valahogy úgy alakult, hogy már fiatalon sokat foglalkoztam a kisebbekkel. Mindig is volt érzékem ahhoz, hogy a gyerekekkel megfelelően tudjak bánni. Talán ez vitt a vívás, mint pedagógia irányába. Nemrég épp arról beszélgettünk kollégákkal, hogy a legtöbb vívóedző igazából nem is megy nyugdíjba. Hiszen ott érzi jól magát, abban a közegben. A fiatalok kisugárzása, humora bennünket is fiatalon tart. Talán ez a vívóedzői hosszú élet titka.
– Edzőként milyen mentalitást remél versenyzőitől?
– Legfontosabb a megfelelő szintű, minőségi munka. Kicsit talán idealista vagyok, de elvárom a megfelelő hozzáállást, alázatot. Az edzői munkához a nevelés igenis hozzátartozik. Megtanítunk a gyerekeknek sok olyan dolgot, amit máshol sajnos nem tanítanak nekik. Megpróbáljuk a helyes irányban tartani őket, odafigyelünk a tanulmányi eredményeikre, hogy hogyan étkeznek. Nyilván ez nagy felelősség. Egy régi edzőm mondta azt, hogy a vívás az intelligencia sportja. Úgy gondolom, ez most is így van. A vívótermek társasága „viszi magával” a gyerekeket. Akik vívnak, azoknak a nagy százaléka továbbtanul felsőfokon, de olyan tanítványom is akad, aki közepes tanulmányi eredményekkel kezdett vívni, és a többiek „felhúzták”. Ennek oka, hogy a vívás rendkívüli koncentrációra és fegyelemre nevel.
– Milyen célokat tűzött ki itteni munkájában?
– Azt várják tőlem, hogy a szakosztály eredményei javuljanak a segítségemmel. Ez nekem belső indíttatásom is. Korábban „elkényeztettek” a tanítványaim azzal, hogy szép eredményeket értek el, de egy-két éven belül Szolnokról is olyan sportolókat szeretnék nevelni, akik hazai és nemzetközi versenyeken is odaérhetnek, és hogy itt is legyenek válogatott sportolók.
– Lát erre esélyt?
– Ez rendkívül összetett kérdés, és sokszor érnek nagy meglepetések. Volt, hogy ígéretes tanítványaim végül nem hozták a remélt sikereket, de olyan is, hogy fiatalon csetlő-botló vívóm vált korosztályos világbajnokká. A konkrét válaszom, hogy már most látok négy-öt rendkívül ígéretes tehetséget, akikből válogatott szintű vívó válhat, és még nem ismerem teljesen a csapatot. És ugyan papíron két év múlva mennék nyugdíjba, de nem fogok. 2024 szeptemberéig szól a válogatott keretedzői megbízatásom, amit szeretnék még négy évvel meghosszabbítani. Ezalatt klubedzői munkát is szeretnék végezni.
Névjegy – Galli Zsolt
Született: 1960. 03. 02.
Klubjai versenyzőként: VTSK, TASK, Előre Spartacus, Békéscsaba Előre Vívó Egyesület.
Klubjai edzőként: Előre Spartacus, Békéscsabai Előre, Karácsonyi Lajos Vívó Egyesület, Alföldi Vívó Akadémia
Legeredményesebb tanítványok:
Tóth Hajnalka, kétszeres csapatvilágbajnok
Bohus Réka, kadett Európa-bajnok, junior világbajnoki ezüstérmes
Petri Renáta, kadett csapat Európa-bajnok, kétszeres kadett világbajnoki bronzérmes
Kazár Dóra, kadett csapat Európa-bajnok
Dékány Kinga, kadett csapat Európa-bajnok, kadett Eb-ezüstérmes
Keszthelyi Zsombor, junior világbajnok, junior Európa-bajnok
Gachályi Gréta, kadett Európa-bajnok, junior csapat Európa-bajnok, junior Eb-bronzérmes