2022.08.25. 07:00
Pintér Ferenc hatvannyolc évesen is a kapuban véd
Hatvannyolc évesen visszavonul a nyolcvanas évek szolnoki sikercsapatának kapusa, ám előtte még részt vesz a hétvégén induló római veterán Európa-bajnokságon.
Pintér Ferenc, az „örökös” hálóőr
Fotó:
Talán kevesen emlékeznek már rá, de volt a nyolcvanas években itt, Szolnokon egy olyan vízilabdacsapat, amely több átütő sikert is aratott, az 1985-ös Magyar Népköztársasági Kupa-győzelmével pedig feltette a koronát addigi teljesítményére. Ennek a csapatnak volt oszlopos tagja és egyben kapusa a ma már hatvannyolc éves Pintér Ferenc, aki a mai napig hódol szeretett sportágának. Bár idén nyártól bajnoki szinten szögre akasztotta sapkáját, készül az augusztus 27-én kezdődő római masters Eb-re.
– Az idősebb szolnoki sportkedvelők jól ismerhetik önt a nyolcvanas évekből, az akkori sikercsapatból, de hogy jött a masters?
– A Szentes elnöke keresett meg 1996-ban, hogy lenne-e kedvem az ottani csapatba beszállni, és a korosztályunk szerinti világ- és Európa-bajnokságokon indulni. Volt, és nagyon jó döntést hoztam, hiszen a benevező klubok versengésében sorrendben három vb-aranyat is nyertünk társaimmal. Rajtam kívül Vezsenyi Péter, Varga József és Zámbó Lajos is szerepelt Szolnokról az együttesben. Az említett pólósok Sheffieldben, Casablancában, és Münchenben hódították el a serleget. Folytatás ezt már nem követte, a játékosok egyre idősebbek lettek, a csapat szétesett.
– De önt ez nem tántorította el attól, hogy folytassa.
– Így van. Egy kicsit később a német Düsseldorf csapata keresett meg, velük is nyertem három vb-aranyat zsinórban – mondja a kapus nevetve. Előbb Kazanyban, majd Budapesten, utoljára pedig 2019-ben Dél-Koreában állhattunk fel a dobogó legmagasabb fokára. Érdekessége a versenyeinknek, hogy minden esetben a vizes világbajnokság utáni héten rendezik, a profikéval megegyező helyszínen. Egyébként dr. Hámori Miklós személyében van még egy magyar játékosunk, a többiek valamennyien németek. Augusztus 27-én a római Eb-n mutathatjuk meg legközelebb, hogy továbbra is a legjobbak vagyunk.
– Azért a nyolcvanas évek sikerei mellett sem lehet csak úgy elmenni szó nélkül. A Pintér Ferenc, Bogdán, Rekita, Lengyel, Hasznos, Tóth Csaba, Pintér István kezdő hetes által fémjelzett együttes jó néhány szép sikert elért.
– Valóban, nagyszerű gárda volt a miénk, kiegészülve még Mohi Zolival, Czibulka Ákossal, Baranyi Gyurival, Kiss Petivel. A 85-ös MNK-győzelmünk volt a csúcsteljesítménye ennek a korosztálynak, de a három bronzéremre, és a 87-es ezüstre is szívesen emlékezünk. Ekkor csak hajszálon múlt az első hely, szerintem a mai napig sajnálja mindenki, hogy nem sikerült begyűjteni legalább egy bajnoki aranyat.
– Meddig tarthat még ez a rendkívül eredményes pályafutás?
– Nemrégiben úgy döntöttem, hogy bajnoki találkozón nem ugrok többet vízbe, így az OB II-es Invictus volt a végállomás. Szerénytelenség nélkül mondhatom, nem hiszem, hogy akad manapság vízilabdás, aki 68 évesen szerepelt tétmérkőzésen. De abba azért nem hagyom még, sok függ attól, hogyan szerepelünk majd augusztus végén a masters Európa-bajnokságon.