„Nekünk fájt ez a legjobban” – miért omlott össze az újszászi futball?

Három-négy kölyök rúgta a bőrt az augusztusi délutáni hőségben az Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület (UVVSE) bemelegítő pályáján. Mellettük a felnőttcsapat tartotta edzését. A bejáratnál egy férfi várta a fiát, aki épp az edzésen volt. Kérdeztem tőle, hogy mit szól az újszászi csapattal történtekhez.

– Van ilyen – mondta kurtán. 

– tette hozzá.

Hírportálunk írta meg korábban, hogy az UVVSE – bár nem esett ki – nem tudta vállalni a megyei első osztályú indulás feltételeit, ezért visszalépett a harmadosztályba. Ennek oka, hogy tizenhárom játékosukat elvitték a nyári szabad átigazolási időszakban vagyonosabb egyesületek. Ráadásul a csapatot hosszú ideje eredményesen irányító edző, Mérész Zoltán is lemondott. Mindez azért keltett nagy visszhangot, mert az Újszász a rendszerváltás óta mindig is legalább a Megye I.-ben szerepelt, de volt, hogy még az NB III.-ba is feljutottak.

Sokan dühüket, még többen sajnálatukat fejezték ki a hivatalos bejegyzés alatt. A kialakult helyzetre a klub és a városvezetés közösen keresett megoldást. Ezért nyílt szurkolói ankétot szerveztek, hogy elmagyarázzák, mi vezetett odáig, hogy bedobják a törülközőt, és a szimpatizánsok is feltehették kérdéseiket. A találkozóra hírportálunk is ellátogatott, hogy kiderüljön, mit mond az egyesület, és mit gondolnak a szurkolók a jelen állapotról.

Az edzés végeztével a szurkolók és a vezetők a klubhelyiségbe vonultak a megbeszélésre, csatlakoztak hozzájuk a testmozgással frissiben végzett labdarúgók is. Nehézzé vált a terem levegője. De nehéz volt a mondandó is.

Nem tegnap kezdődött

– Hogy lekerültünk a megyei harmadosztályba, az egy többéves folyamat vége – kezdte Szilvási Ferenc szakosztályvezető. – Nagyon büszkék lehetünk rá, hogy 1990 után harminckét évig folyamatosan Megye I.-esek voltunk. Mi is részesei voltunk az elmúlt évtizednek, és nehéz, hogy most nekünk kellett kimondani, hogy nem lesz, csak Megye III. Újszászon...

Szilvási Ferenc elmondta, az utánpótlást meg akarták tartani, az U7, az U9, az U11, az U13, illetve az U16-os csapat is marad. Egyedül U19-et nem indítanak. Aki tizenhat éves kora után játszani akar, az játszhat a fel­nőtt­ csapatban. Felvetődött, egyáltalán össze tudják-e verbuválni az új szezonra a csapatot. Mára huszonhárom-huszonnégy játékosuk van.

– Sokakat megmozdítottak az események. Olyanok is játékra jelentkeztek, akik már nem játszottak egy ideje, vagy újra elkezdték. Vagy sosem fociztak, de újszásziak, ezért szeretnének segíteni. De olyan is akad, akinek már megvolt az igazolása máshova, de hallotta, hogy mi a helyzet nálunk, ezért inkább visszajött. Ez a csapat teljesen újszászi. A cél pedig, hogyha kicsit megerősödünk, jussunk feljebb. Úgy gondoltuk, hogy ez a megtisztulás ráfér a futballcsapatra!

Farkas István, aki másfél éve a klub labdarúgásért felelős alelnöke, szintén arról beszélt, nem az idei év hozománya a megyei harmadosztály.

Kiemelte: még mindig sokkal jobb, hogy a végén rábólintottak a Megye III.-ra, mintha nem indítanának csapatot.

– Egy dolognak örülhetünk: van Újszásznak futballcsapata, és nagyon sok újszászi van benne – hangsúlyozta Mérész Zoltán, a csapat nemrég lemondott edzője, aki szintén ott volt a találkozón. Arról szólt, már három éve küszködnek létszámhiánnyal, pénzhiánnyal. És már eddig is kénytelenek voltak a környékről hozott játékosokkal megoldani a helyzetet.

– Júniusban ültünk le, és akkor azt beszéltük, hogy kellene tisztán a játékosokra két-hárommillió forint. Nem lett pluszforrásunk. A legrosszabb az egészben, hogy nekünk kellett meghozni ezt a döntést. Higgyétek el, hogy nekünk fájt a legjobban... – fogalmazott.

Több pénz kellett volna

Farkas István és Szilvási Ferenc is beszéltek arról, hogy anyagiak terén nem tudták felvenni a versenyt más, többet fizető csapatokkal. Hiszen még az amatőr megyei első osztályban is különböző juttatások vannak. Ezzel ők nem tudtak, és nem is akartak versenyezni. Ez abba torkollott, hogy az idény előtt tizenhárom játékosuk távozott.

– Körbehívtam vállalkozókat. Nagyjából egymillió forintot tudtunk összeszedni. Az egyesület legnagyobb szponzora mindig is a város volt. Amit a korábbi években megkaptunk, azt legutóbb is. De vannak más szakosztályok is az UVVSE-n belül. Amink volt anyagilag, az a megyei első osztályhoz kevés – fogalmazott Farkas István.

– hangsúlyozta a megbeszélést kezdeményező újszászi polgármester. 

Dobozi Róbert elmondta, hogy évente mintegy harmincötmillió forintnyi összege van a településnek arra, hogy szabadon támogassa egyesületeit. A polgármester szerint az UVVSE-n belül a labdarúgás ebből az elmúlt három évben nyolc-, tíz- és tizenegymillió forintot kapott pályafenntartásra, fizetésekre.

– Amikor jött a probléma, hogy bizonyos pluszjuttatásokat is fizetni kell, világosan jeleztem, hogy nem tudjuk a támogatást megduplázni. Erre Újszász alkalmatlan. De szerintem a többi település is. Itt jönnek be a szponzorok. Már ahol vannak – jelezte a városvezető.

Volt a teremben, aki az elnökség agilitását hiányolta. Erre a vezetőség leszögezte, nincs akarathiány, pénzhiány van.

Elfogyott az utánpótlás

Több hozzászóló is jelezte, és a vezetőség is elismerte, hogy az utóbbi években folyamatosan fogytak a hazai játékosok.

– Gyakorlatilag elfogyott az újszászi utánpótlás. Ezért nyilván az egyesület is felelős, de a fiataloknál sem divat, nemhogy a foci, a sport sem – mondta Farkas István.

– Hova lettek az újszásziak? Miért történt az, hogy az utolsó évben nem tudtunk újszásziakkal kiállni? – vetődött fel a kérdés.

Erre Rajka Attila, a csapat labdarúgója, egyben a helyi iskola tanára válaszolt.

– Ez a huszonhárom-huszonnégy játékos, aki itt van, ezt lehetőségként fogja fel – folytatta Rajka Attila. – Hogy kétszer egy héten edzhetnek, és hétvégén játszhatnak. Azért vannak itt, hogy felhúzzák az Újszász mezét, és újszászi srácokkal Újszászért focizzanak. Hogy mikor jön el egy olyan korszak az utánpótlásban, ami futballszerető, azt nem tudjuk. De mindenki azért dolgozik, hogy legyen ilyen – mondta. Hozzátette, az a baj, hogy elviszik az újszászi fiatalokat mások, hogy darabszámra meglegyenek.

– Ígérnek nekik NB III.-at, pedig sosem fog az NB III.-ban játszani. Nálunk kezdők lennének. De nem tudom itt tartani őket, mert olyat ígérnek nekik.

A csapat új edzője, Szűcs József megemlítette, ha nem érkeztek volna máshonnan játékosok, „már vagy nyolc éve Megye III.-ban lenne az UVVSE”. Szerinte a mostani játékosok tiszteletet érdemelnek, mert amikor bajban volt a csapat, egyből jelentkeztek.

Az elhangzottakkal nem mindenki volt maradéktalanul elégedett. Földi Miklós például szkeptikus.

– Keserves lesz. Tudom, mert én már ezt végigcsináltam. Persze most még nagy a lelkesedés. De nemsokára ki kell menni a rosszabb talajú pályákra, olyan ellenfelek ellen, akik nem mindig futballozni akarnak. Lesznek olyan fordulók, ahol nem állnak ki ellenünk, vagy kevesebben játszanak. Hamar elveszhet a kedv – mondta.

A lassan az estébe nyúló ankétra aztán megérkezett a megrendelt pizzaszállítmány. Ez meggyorsította a tárgyalás menetét, és csakhamar lezárult, pontosabban: kötetlenül folyt tovább az est. Már alkonyodott, amikor a résztvevők hazaindultak. A fiatalok az újszászi mellékpályán ekkor még mindig játszottak...