Karcag elől jár a török kapcsolatokban is – galériával

– A programokhoz kapcsolódóan a célirányosan megjelent pályázati támogatásnak is köszönhetően rendezzük meg programunkat itt, Karcagon, ebben a gyönyörű épületben – kezdte köszöntőjét Szepesi Tibor polgármester, majd felidézte a 100 éve történteket.

– A modern alapokra helyezett társadalmi és kulturális reformokra épülő új Törökország különösen nyitott volt a nyugat felé, jó kapcsolatokat ápol azóta is  Magyarországgal. Az állam újjáépítésében elsősorban építészek, vasútépítők, villamosmérnökök, mezőgazdászok, mezőgazdászok dolgoztak sokat. Az 1923. október 29-én kikiáltott Török Köztársaságban a tudományos élet korszerűsítésére vonatkozó igény a tudomány összes ágát elérte. Kemal Atatürk a forradalom győzelme után úgy fogalmazott, hogy a szabadságharc után most a tudomány csatamezőin is győzni kell. A török nyelv megújítására vonatkozó törekvés nemzeti üggyé vált – hangsúlyozta a városvezető.

Mint mondta, ebben a munkában jelentős szerepet játszott a karcagi születésű Németh Gyula nemzetközi hírű magyar nyelvész, akadémikus, turkológus, akinek fő kutatási területei voltak a török nyelvjárások és nyelvtörténet, a magyar őstörténet és a magyar nyelvtudomány kérdései. Az ő kutatásainak köszönhetően vált Karcag a keletkutatás, a turkológia 20. századi bölcsőjévé, hiszen négy generációkon át adott kutatót a magyar tudománynak. 

Gál László, a karcagi gimnázium egykori igazgatója, aki az ELTE-n megalapította az iráni tanszéket, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem klasszika-filológia tanszékének lett tanszékvezető professzora. Karcagról indult Németh Gyula is, tanítványaként Mándoki Kongur István, a kun nyelv kutatója is, aki több belső-ázsiai kutatócsoportban is kutatta, hogy a kelet felől érkezett magyarság összekötő kapocs kelet és nyugat között. Írásaiban beszámolt több török eredetű régi szavunk magyarázatáról. A jelenkor kutatói között kimagasló szerepet tölt be a Karcagon született és itt élő, dolgozó Bartha Júlia orientalista néprajzkutató, akinek a konferencia szervezését is köszönhetjük. Hat kötet és számos tanulmányt szentelt a török kultúrának, több kutatócsoportban, tanulmányúton vett részt az elmúlt évtizedekben, s amelyekről legnagyobb örömünkre rendszeresen beszámol karcagi előadásokon. 

– Ma a néprajz, történelem, nyelvészet szakma kiváló művelői vannak itt Karcagon. Vámbéry, Kőrösi Csoma történetei mellett mindenki hallott a karcagi Németh Gyuláról, Mándoki Kongur Istvánról. Már gyerekként mindenféle indíttatásom volt nekem is arra, hogy néprajzot tanuljak. Elmondhatom, hogy olyan tudásban lett részem a közép-ázsiai török népek között, amely jó érzéssel töltött el nyáron, amikor Törökországba nyaraltunk a családdal, rengeteg dolgot megértettem – fogalmazott F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, a Kunszövetség elnöke.

A köszöntők után Tasnádi Edit turkológus, műfordító előadásában a magyar irodalom törökországi megjelenését elemezte, dr. Csáky Éva turkológus nyelvész, az Ankara Egyetem Hungarológiai Tanszékének történetét ismertette a jelenlévő kutatókkal, szakemberekkel. Dr. Fodor Gábor történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársa a konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet – ma isztambuli Liszt Ferenc Intézet – történetéről, szerepéről szólt. Szőllőssy Balázs turkológus, a Petőfi 200 évhez kapcsolódó török nyelvű fordításokat ismertette, dr. Sipos János betegség miatt nem tudott itt lenni, előadását Bartók kisázsiai gyűjtéséről felolvasták. A konferencia levezetője és egyben záró előadója dr. Bartha Júlia turkológus volt, aki Tagán Galimdzsán karcagi és törökországi kutatásairól szólt a jelenlévőknek.