Ijesztő világba vezet az abonyi Vigyázó-kastély pincéjének omladozó lejárata – videóval

A szél fütyülve suhan át a réseken, az egykori tündöklő homlokzat minden pompája lehullott már a vakolattal és festékkel együtt. Mégis van valami megkapó és fenséges abban, ahogy a nap utolsó sugarai a sokat megélt abonyi Vigyázó-kastély romos falaira vetülnek. Itt egykor úri élet folyt, aztán meg vér is. Valahogy így szólnak a legendák az épületről, amelynek legtöbbjét Markó Ferenc helytörténet kutató igen jól ismeri.

Még a temető is nyögte a történelem csapásait

– Dicső nap volt 1849 március ötödike, Damjanich seregei ekkor ugyanis Szolnoknál győztes csatában felülkerekedtek az osztrák haderő fölött. Azok szétszéledtek, Abony irányába menekültek, majd elrejtőztek. Ezt hagyni azonban nagy hiba volt a magyar sereg részéről – idézte fel a szakember.

Az egykor Abonyi Lajos által megírt helytörténeti könyvek tanúbizonysága szerint a megmenekült ellenség a római katolikus nagy temetőben éjszakázott.

– El lehet képzelni, milyen hideg van még ilyenkor, a katonák fáztak, ezért tüzet gyújtottak a sírkert minden elérhető fejfájából és keresztjéből – mondta Markó Ferenc. Persze a tiszti állomány kényelmesebb menedékbe húzódott, méghozzá a Vigyázó-kastélyba. Már ekkor megérintette az épületet a háború és a harcok szele. A véresebb eseményekre azonban még néhány évtizedet „várni kellett.”

Vérrel teli pincét és a befalazott foglyok titkát őrzi az abonyi Vigyázó-kastély?

A klasszicista stílusú épület igazi kálváriája a Vörös Hadsereg színre lépésének idején kezdődött.

– Az iratok szerint a hadsereg leverésekor Abonyba közel százezer hadifogoly katona került. Akikről úgy sejtették, hogy titkok vagy hasznos tudás birtokában lehetnek, azokat a Vigyázó-kastély pincéjében kegyetlenül megkínozták. Túlzó beszámolók szerint bokáig állt ott a vér. Sőt! Éjszakára hangos gépeket és berendezéseket is elindítottak, hogy ne lehessen hallani a sikolyokat és jajveszékelést. Túlélők beszámolói szerint pedig egyeseket élve befalaztak az épület bizonyos részeibe – sorolta a megdöbbentő eseteket Markó Ferenc.

Jó pár esztendő múltán egy emlékművet avattak a közelben, amelyen veteránok is részt vettek.

– Jász-Nagykun Szolnok vármegyéből, Jászdózsáról érkeztek egykori túlélők. Az ő elmondásuk alapján kutatni is próbáltuk a helyet, mert erre kaptunk engedélyt. De nem találtunk semmit – folytatta a szakértő.

Az épület kápolnája alatt temetkezési sírhelyek vannak, ezeket is feltárták, de teljesen betölti  a homok, talán a réteg alatt lehetnek maradványok, ám egyelőre ez is a kúria titka marad.

Az abonyi Vigyázó-kastély további legendái

Markó Ferenc elárulta, a kastély köré egykor egy pompás, növényfajokban gazdag erdőt telepített Vigyázó Sándor, akinek a nevéhez a vácrátóti arborétum is köthető.

– A rendszerváltás után a területet felosztották, a fákat kivágták, épületeket húztak fel. A környéken homokbányák voltak, állítólag ezekben szintén ott lehetnek a megkínzottak maradványai. De a szóbeszéd alagútrendszert is emleget a Vigyázó-kastély épületei között. Ezekre nem találtunk bizonyítékot – tisztázta a szakértő. Egy biztos, sokféle félelmetes titkot őriz a kúria, amelyek még ma is megmozgatják a helyiek és az érdeklődők fantáziáját egyaránt.

Miért szeretjük a borzongást?

Erre a kérdésre már Jandácsik Pál, a Kultúra Háza munkatársa válaszolt. Szerinte az embereket azért vonzzák az abonyi Vigyázó-kastély történeteihez hasonló mesék és legendák, mert szeretnek félni.

– A félelem a legősibb érzelem, egyfajta evolúciós hozadék. 

Aki nem fél

• az nem tud megijedni, 
• nem lesz elég fürge és gyors, hogy elmeneküljön
• ha nem tud időben reagálni a veszélyre, akkor pórul jár. 

Így vélekedett Jandácsik Pál, aki egyúttal a Helyi Értéktár Bizottság tagja is. Hozzátette, nem meglepő, hogy sokakat vonzanak a horror és thriller történetek, hiszen ezeket látva vagy hallgatva aktiválódik ez az ősi ösztön.

– A Vigyázó-kastély történetei ijesztőek és szomorúak. Megmutatják, milyen kegyetlen tud lenni a világ, az ember. Tehát egyúttal elgondolkodtató mindaz, ami ott történt és rávilágít arra, hogy nem kizárólag a jó és a szép létezik – fogalmazott.

Jandácsik Pál egyébként maga is eszközként használja a félelmet, persze játékos formában, értékes céllal. Néhány éve borzongató témában alkotott népszerű szabadulós játékot, amelyben eleinte helytörténeti alapokra támaszkodott. A közelmúltban pedig egy szakmai füzetet is kiadott, amely egy ilyen játék tervezéséről, módszertanáról szól.

–Valahogy ebben a formában szerettem volna közelebb vinni az emberekhez a kultúrát. Ez a műfaj leginkább a fiatal korosztályt mozgatja meg, így sok értékes tudáshoz juthatnak egy-egy ilyen „félelmetes kaland” során – fogalmazott a Kultúra Háza munkatársa.  

Mi lesz a Vigyázó-kastély jövője?

Erre egyelőre nincs konkrét válasz. Bár jó ideig ott működött a Mechanikai Művek, az épület jelenleg alkalmatlan a használatra. A város azonban folyamatosan küzd azért, hogy visszaszerezze a pompás ingatlant.

– A kastély magántulajdonban van. Ám az épület és környezete Abony szerves részét képezi 1830 óta. Pető Zsolt polgármester hatósági eljárás megindítását kezdeményezte még kétezerhúsz májusában, azért, hogy a további állagromlást megakadályozzák – osztotta meg a tudnivalókat Lőrinczy Veronika városházi sajtóreferens. Legfontosabb céljuk, hogy megmentsék és helyreállítsák a Vigyázó-kastélyt.

– Első lépésként a telek megosztását kezdeményeztük a földhivatalnál, talán így könnyebb lehet a területen található épületek elkülönítése és a kastély megmentése –  vélekedett a sajtóreferens.

Tavaly nyáron sikerült birtokba venni az egykori Mechanikai Művek területét, egyelőre a kúria nélkül.

– Már ez is rengeteg lehetőséget rejt, akár idősek otthona is lehetne ott. A következő cél a kastély épületének megvásárlása, nagyon bízunk benne, hogy sikerül – fogalmazott a sajtóreferens.

Az abonyi Vigyázó-kastély tehát továbbra is őrzi, „vigyázza” tulajdon titkait. Talán hamarosan lehetőség nyílik az épület sérüléseinek és talán egy kicsit a múlt sebeinek gyógyítására is.