A Verseghy gimi legendás tanárát elüldözték hazájából

Mint arról Csönge Attila, a vármegyei levéltár igazgatója elmondta, az idei kiadvány vármegyénk fordulatokban gazdag 20. századi történetének érdekes fejezeteit tárja az olvasók elé.

Mint arról Csönge Attila, a vármegyei levéltár igazgatója elmondta, az idei kiadvány vármegyénk fordulatokban gazdag 20. századi történetének érdekes fejezeteit tárja az olvasók elé.

Csíkszeredai rajztanár tervezte a gimnázium címerét

– A most megjelenő kötetben összesen hét tanulmányt és forrásközlést adunk közre, melyek közül az első Brassai Károlyról, a Verseghy Ferenc Gimnázium legendás rajztanárárnak életútjáról szól, aki az iskola címerét is tervezte. Brassai Csíkszeredáról került Trianon hatására Szolnokra. Az írás külön kitér a festőművész-pedagógus fiatalkori éveire, majd Romániából történt kiutasítására, szolnoki életére és művészeti tevékenységére. Brassai csak egyike volt azoknak, akiket elüldöztek otthonukból és Magyarországon kellett új életet kezdeniük. Szolnokon nem csak az ifjúság nevelésében vett részt tanárként, de a Menekülteket Segítő Egyesület választmányi tagjaként is segítette sorstársait. 1940-es halálakor a megyei lap úgy jellemezte, mint „jólelkű ember, jó kartárs, kitűnő, lelkiismeretes pedagógus” és „sorstársainak megértő, melegszívű istápolója”. Életútja most már ebből a tanulmányból is jobban megismerhető.

Mi vezetett a Rákosi-diktatúrához és a leszámolásokhoz?

– A második tanulmány a magyar államrendőrség 1945-ös újjászervezéséről és a kommunista párt kisgazdapárttal vívott küzdelméről közöl izgalmas részleteket. Ezt a fejezetet magam jegyzem – mondta a levéltári igazgató.

– Bemutatom az 1945-ben és 1946-ban egymást váltó két vármegyei rendőrfőkapitányt is, akik bár ugyanannak a Magyar Kommunista Pártnak voltak a tagjai, mégis egymás riválisaivá váltak. Konfliktusuk hátterét és életútjukat megvilágítva érthetővé válik, miért buktatta meg az első főkapitányt a második, majd milyen körülmények vezettek az ő bukásához is. Eközben feltárul előttünk, hogy a második világháborút követő kisgazda-kommunista vetélkedés miként rendelte a pártérdekek alá a szakértelmet, s ezzel hogyan nyitott utat a politikai leszámolások előtt, mely elvezetett a Rákosi-féle diktatúrához is.

– A negyedik tanulmány azon, csak részben megvalósult terveket mutatja be, melyek alapján Szolnokot regionális központtá kívánták fejleszteni az 1960-as években. Dr. Bagdi Róbert, a Debreceni Egyetem docense írásában azt a kérdést járja körül, hogy az országos település-fejlesztési tervekben miért szántak regionális vezető szerepkört Szolnoknak, s ez milyen hatást gyakorolt a város fejlesztésére, az új városközpont kialakítására. Majd megtudhatjuk, hogy mi állt azon döntés hátterében, hogy e regionális központi státuszt mégsem kapta meg Szolnok, s ez, illetve a pénzhiány miként vezetett oda, hogy a városközpont nagyberuházásai az eredeti tervekhez képest csak szerényebb mértékben, részben valósulhattak meg. Szolnokiként különösen tanulságosnak tartom ezt az írást, hisz a város első írásos említésének 950. évfordulójához közeledve olyan, csak levéltári iratokból megismerhető összefüggésekbe és háttér-információkba avat be bennünket, melyek hatásait mindannyian érezzük és tapasztaljuk a megyeszékhelyen élve – magyarázta a tanulmány jelentőségét Csönge Attila.

Ifj. Horthy Miklós önéletrajzát kutatta a szolnoki levéltáros

– E tanulmányokat követi az adattár, melyben bevezetővel ellátott forrásközlések kaptak helyet. Elsőként ifj. Horthy Miklós, a kormányzó kisebbik fiának Berlini Tartományi Levéltárban őrzött önéletrajza és kárpótlási kérelme olvasható magyar fordításban. Cseh Géza nyugalmazott főlevéltáros kollégánk nyugdíjba vonulását követően sem hagyott fel a kutatással, sőt, német nyelvtudásának köszönhetően most olyan forrásokat közöl saját fordításában, melyeket egy külföldi levéltárban őriznek, s amelyek

– A kormányzó kisebbik fiát a szocialista történetírás léha aranyifjúként és gyengébb szellemi képességű fiatalemberként ábrázolta, akinek a sikertelen kiugrási kísérletben volt szerepe a második világháború alatt. A rendszerváltás után pedig csak töredékes életrajz jelent meg róla, melyből épp a deportálása és az emigráció időszaka hiányzik. A Cseh Géza által most felkutatott és közölt életrajz azonban 1957-ig tartalmazza a kormányzó kisebbik fiának élettörténetét, melyet a német államnak benyújtott kárpótlási kérelméhez csatolt. Nyugalmazott kollégánk éles szemmel észrevette és rendkívül tárgyilagosan bemutatja azokat a kisebb csúsztatásokat is az önéletrajzban, melyekkel a német állam kedvező döntését igyekezett elérni ifj. Horthy Miklós. Bár kárpótlási kérelmét így is elutasították, önéletrajza és kérelme érdekes adalékokkal gazdagítja a személyéről meglévő ismereteinket és egy olyan különleges irategyüttesre hívja fel a figyelmet, melyet érdemes lenne további kutatásokkal feltárni a Berlini Tartományi Levéltárban – mutatott rá az érdekes írásra az intézményvezető.

– Tovább lapozva vármegyénk 1944 ősze és 1945 tavasza közötti időjárási viszonyait, valamint ár- és belvízhelyzetét ismerhetik meg a helytörténeti adalékok iránt érdeklődők. A kötet végén pedig olyan pártiratokból olvasható gazdag válogatás, melyek a vármegye szocialista kori társadalomtörténetének egykor szigorúan bizalmasan kezelt részleteiről lebbentik fel a fátylat – számolt be az olvasmányok részleteiről Csönge Attila.

A szocialista Szolnok megye küzdelme az egyházzal

Sebők Balázs, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem docense Szolnok megye szocialista korszakának a társadalomtörténetét kezdte el kutatni, melynek egyik első állomásaként különleges levéltári forrásokból ad közre egy gazdag válogatást. Az 1964 és 1987 között keletkezett iratokban részletesen foglalkoztak például a pártapparátus összetételével, az egyházak és a vallásosság elleni harccal, a tanyarendszer felszámolásával, a lakáshelyzettel, a kispolgárság elleni fellépés indokaival, vagy épp a munkásság munka- és életkörülményeivel,