Kettős gyilkosság és piócakereskedelem, díszpolgárság és zsidóüldözés egyetlen konferencián – galériával

A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára hagyományosan a vármegyeháza dísztermében rendezte meg az ez évi, 26. Levéltári Napját. A konferenciát felvezető Csönge Attila levéltári igazgató elöljáróban az eseményt támogató Béres Gyógyszergyárnak, valamint a vármegyei önkormányzatnak mondott köszönetet. Dr. Katona Károly, a vármegyei kormányhivatal főigazgatója és dr. Denke Gergely, a házigazda vármegyeháza munkatársa hallgatóságot köszöntő beszéde után Gulyás András Zoltán, a Jász Múzeum igazgatója előadásával nyitott a szimpózium.

„Marslakó” régész a levéltárosok között

„Régészként marslakónak érzem magam a levéltárosok között” – kezdte prezentációját az intézményvezető, aki egy évvel ezelőtt Hortiné dr. Bathó Edittől vette át a Jász Múzeum igazgatását. Gulyás András Zoltán a jászsági településhálózatok változásáról beszélt. A korábbi, legfőképp iratos források más-más korra datálják a jászok mai helyükre való betelepülését, ám a légi felderítések, majd az azt követő felszín alatti lelőhely-kutatások bizonyítják, hogy e Zagyva menti térségben már az Árpád-korban is élhettek mikroközösségekben ide vándorolt jász törzsek.

A Jászság nagy része évszázadokkal ezelőtt vizes ártér volt, melyet a környezettel együtt élő emberek lakták. Később, a folyószabályozások után részint pusztasággá vált, részint mezőgazdasági művelés alá került az ipari forradalom idején.

Kovics Renáta segédlevéltáros egy 1811 májusában történt kunszentmiklósi kettős gyilkosság részleteibe nyújtott betekintést, rávilágítva a kor igazságszolgáltatásának rendszerére. Horváth Gergő, a vármegyei levéltár igazgató-helyettese a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltár jogelődjének, az 1751-ben Jászberényben létesült Jászkun Kerületi Levéltár történetét mutatta be.

A piócásember, a gyáralapító és a meghurcolt díszpolgár

Vincze János Farkas levéltáros a tizenkilencedik századi piócás emberekről és az orvostudományt, valamint a nadálykereskedők pénztárcáját gyarapító jászkunsági gyűrűsféreg-állomány alakulásáról tartott szórakoztató beszámolót.

Ugyancsak érdekes, ám de tartalmában sötétebb tónusú témákba láttatott bele Szerző Dorina helytörténeti kutató és Bojtos Gábor főlevéltáros az előadásaikban. Előbbi a Jászárokszálláson tégla- és cserépgyárat építő és működtető Schwartz család viszontagságos életéről szólt, akik felvirágoztatták a települést, majd a vészkorszak áldozataivá lettek.

Utóbbi előadó pedig a Szolnokon született és 1932. április 22-én a város díszpolgárává választott gazdaságpolitikus, az eleinte kisgazda, majd a Károlyi-féle Egységes Párt színeiben politizáló országgyűlési képviselő, majd kereskedelemügyi miniszter, a szolnoki bábaképzőt, leánygimnáziumot, postapalotát, faipari iskolát, szandai utakat, MÁV-lakótelepet, papírgyárat, tiszai rakodópartot építtető Kenéz Béla életét és munkásságát ismertette. Illetve korántsem emberi, mint politikai vonatkozásban az Imrédy Béla kormánya alatt megsemmisített mecénás és gazdasági szakember utolsó éveiről is bőséges, cseppet sem érzelem mentes információkat kaptunk. Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora, a vármegyei levéltár korábbi igazgatója végül az egyéni és közösségi családtörténeti kutatások elemzésével zárta az érdekfeszítő előadások sorát.

Rangos elismerések a levéltári napon

A levéltári napon Kovács Béláné Pető Magdolna és Kovács Béla, a harminc éves jászfényszarui Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság elöljárói Pro Archivo elismerésben részesültek, míg Egyed Andrásné, Mohácsi Bernadett és Urbán László, a levéltár által kiírt „Legyél Te is Krónikás” című pályázat nyertesei okleveleket vehettek át Csönge Attilától és Horváth Gergőtől, a vármegyei levéltár vezetőitől.