Szolnok lenne a katonai filmek Hollywoodja? – utána jártunk

Jó néhány évvel ezelőtt Draveczki-Ury Ádám, a honvedelem.hu újságírója „Tíz film és sorozat, amelyben benne volt a magyar haderő” címmel összegezte honvédségünk szerepét az egyetemes filmkultúrában. A Magyar Honvédséghez és elődjéhez, a Magyar Néphadsereghez már csak speciális képességei révén is előszeretettel fordulnak és fordultak a filmesek. Ennek több oka is volt. Egyrészt a látványos, izgalmas, katonai filmek remek üzletnek bizonyulnak. Másrészt a mozgóképes a honvédségi optimizmust, bátorságot, hősiességet, bajtársiasságot, hazaszeretetet hirdető propagandával a katonai toborzás is jobban megy.

Amikor még jóformán a katonai filmek miatt vonultak be a fiatalok

Draveczki-Ury Ádám felsorolása nem említi az 1954-ben forgatott Rákóczi hadnagya, valamint az 1963-as Tenkes kapitánya című filmet, illetve sorozatot. Ennek oka, hogy bár mindkettő az 1700-as évek, a Rákóczi-szabadságharc körül játszódik.

Ellenben ide sorolja a jóval a Rákóczi-szabadságharc előtt, Magyarország török-korában játszódó, és 1968-ban forgatott Egri csillagokat. Erre az adott magyarázatot, hogy egy történelmi filmet, ráadásul a magyar hadtörténet egyik leghíresebb, dicsőséges győzelmét megörökítő történelmi filmet nem lehetett megvalósítani az akkori Magyar Néphadsereg tevékeny közreműködése nélkül. Várkonyi Zoltán stábját a lehető legváltozatosabb módokon segítette az akkori sorállomány egy része: díszletépítőként, statisztaként egyaránt számos kiskatona, köztük Szolnokon szolgáló is, bukkant fel a vásznon.

Ugyancsak hasonló szerepet kaptak a Magyar Néphadsereg kiskatonái A kőszívű ember fiaiban, amelyet 1964-ben vettek filmszalagra. Vagy a Princ, a katona (1966−1967), amely immáron a Magyar Néphadsereg megrendelésére készült propagandasorozat volt. Az Ernyey Bélát Magyarország egyik férfiideáljává tevő sorozat egy fiatal, rafinált angyalföldi srác történeteit mesélte el 13 részen keresztül.

A már leszerelt színészeink ismét katonai kiképzést kaptak

A Bors című sorozat címszereplője bármilyen helyzetben képes volt megúszni, játszani és túlélni, Sztankay István azonban vért izzadt ehhez: mivel a főszereplőnek mindenhez értenie kellett a lovaglástól a tankvezetésen át az ágyúlövészetig, a készítők természetesen nem is fordulhattak máshoz, mint a Magyar Néphadsereg illetékeseihez. A három és fél éven át forgatott, majd 1968-ban bemutatott sikersorozat színészei így aztán nemritkán kaszárnyában laktak, és tényleges katonai kiképzéseken is részt vettek.

Néhány év múltán Láng Vince karakterét eredetileg amolyan magyar Svejknek szánták az alkotók, de az már persze más kérdés, mi lett végül belőle. A szintén a néphadsereg hathatós közreműködésével 1971-től 74-ig forgatott Egy óra múlva itt vagyok 14 része ugyan távolról sem mentes a korabeli propagandától, a világégést a nyugalomra vágyó kisember szemszögéből szemlélő sorozat ennek ellenére is nosztalgiafilmnek számít azon generációknál, amelyek annak idején a televízióban élvezték végig Harsányi Gábor kalandjait.

A két legendás tévésorozat közben született meg 1969-ben a többnyire a szolnoki Kilián laktanyában és a kaszárnya mellett álló honvédségi sorházakban felvett Őrjárat az égen című minisorozat.

A Magyar Néphadsereg vadászpilótáinak és vadászpilóta-növendékeinek életéről szóló sorozatot egyenesen a Honvédelmi Minisztérium rendelte meg a ‘60-as évek végén.

A részekben az oktatási időszak bonyodalmaitól a szövevényes kémsztoriig minden felvonult, Huszti Péter és Balázsovits Lajos pedig többek között az Őrjárat az égen epizódjainak köszönhetően került az ország legnépszerűbb színészei közé.

Elvtársból bajtárs, Néphadseregből Honvédség, és így tovább

Kultikus filmsorozat lett a rendszerváltozás éveiben forgatott Angyalbőrben című tévésorozat is. Az utolsó olyan PR-fogás volt a Magyar Néphadsereg részéről, amely tényleg jelentős pozitív eredményt hozott, és az egész országban beszédtémává tette a haderőt.

A forgatási munkálatokból természetesen a sereg is alaposan kivette a részét, élőerőt és technikai eszközöket egyaránt biztosítottak a sorozathoz, még akár olyan szinten is, hogy a hazai katonai közelharc élő legendája, a szolnoki Furkó Kálmán több részben is önmagát alakította. A 13 rész népszerűsége töretlen, annak ellenére hogy a rendszerváltás után a korábbi korszakra utaló kifejezéseket az utószinkron során cserélték. Így lettek a végleges változatban az elvtársakból bajtársak.

Ide vonatkozó érdekesség, hogy az Angyalbőrben egyik főszereplője, a Mészáros Zoltán által alakított Urbán András honvéd a most ősszel a TV2-n látható S.E.R.E.G. című sorozatban tér vissza, melyben immáron vezérezredessé lépett lőre a ranglétrán.

A Die Hard – Drágább, mint az életed az 1988-ban Drágán add az életed! című filmmel indult Die Hard-sorozat ötödik része, melyet 2013. február 14-én mutattak be a mozikban. A főhős, John McClane új kalandja részben Magyarországon forgott.

A Magyar Honvédség egy Mi−24-es helikopterrel járult hozzá a javarészt Budapesten forgatott, de Moszkvában játszódó mozihoz, amely az egyik leglátványosabb akciójelenetben kap kiemelt szerepet. A Bruce Willis főszereplésével futó filmszéria ezen részének egyes kockáin az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis 335-ös oldalszámú Mi-24-es harci helikoptere is szerepel. A vasmadarat Simon Péter őrnagy és Végső Sándor őrnagy, a szolnoki bázis két vezető beosztású katonája irányította.

A 100 fok fagypont alatt című 2013-as film felvételei egy részének az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis adott otthont. Azok a kockák is Szolnokon forogtak, amelyeken – a digitális technikának köszönhetően – a Magyar Honvédség Mi−8-as helikopterét az Eiffel-torony tetejénél körözve láthatjuk viszont a filmen az új jégkorszak által elpusztított, poszt-apokaliptikus világban.

A kábelhálózatokon látható film főszereplői John Rhys-Davies és Jeff Fahey, de magyar színészek is felbukkannak benne, mint például Kamarás Iván vagy Lengyel Tamás.