2024.04.27. 07:30
Valóság és képzelet határára kalauzol a Munkácsy-díjas művész szolnoki kiállítása
Hol van a valós és az elvont egyensúlya? – ezt a határt kutatja a Munkácsy Mihály-díjas Nagy Gábor, és a festőművész szolnoki, Időrétegek című, szombaton nyíló kiállítása is ezt mutatja meg. Látomásszerű, mégis hús-vér lények, álomszerű, de konkrét tájak, korszakok és műfajok kavalkádja: mindez egyszerre ragadja el az embert a tárlaton. A határ szombaton nyílik, érdemes bemenni rajta.
Kettős jubileum apropóján nyílik kiállítás szombaton a Szolnoki Galériában. Nagy Gábor festőművész idén 75 éves, a Munkácsy Mihály-díjas alkotónak ráadásul 50 éve indult el pályafutása.
Fotó: Nagy Balázs
A hazai kortárs művészet meghatározó alakjának számító Nagy Gábor eddig sem volt ismeretlen a szolnoki közönségnek, hiszen korábban is kiállítója volt csoportos helybeli tárlatoknak, egykori tanítványai között pedig ott találjuk Verebes Györgyöt, a Szolnoki Művésztelep vezetőjét is. Alkotásaiból most a Szolnoki Képzőművészeti Társaság éves seregszemléjén elnyert lehetőség révén állított össze nagyszabású kiállítást a Damjanich János Múzeum.
Hogy miért az Időrétegek címet kapta a tárlat, az annak nagyívűségével magyarázható. Mint a nyitány kapcsán tartott sajtótájékoztatón Nagy Gábor rámutatott, az élet az idő rétegeinek összességéből áll, és most, hogy öt évtized munkái a műterem falain kívülre kerültek, újszerű összeállításban, maga is jobban lát bizonyos folyamatokat, jobban kirajzolódnak az összefüggések.
Fotó: Nagy Balázs
Ami az ilyen módon letisztult képben kétségtelenül hangsúlyos, az a portré, a tájak, állatok ábrázolása. Képeiről konkrét emberek (munkások, halászok, földművesek, hétköznapi emberek) tekintenek vissza ránk, valós tájakat láttat – különösen sokszor a csongrádi Tisza-gátat, kiapadhatatlan ihletforrását –, művei mégis látomásszerűek.
A határesetek mindig nagyon foglalkoztattak. Rést szeretnék ütni mindenkinek a konkrét és az elvont közé. Az ennek határán való egyensúlyozás érdekel, hogy hol van az a pont, ahol a kettő együtt működik
– fejtette ki Nagy Gábor, hozzátéve: munkássága során mindig a Füst Milántól kölcsönzött életteliség eszménye lebegett a szeme előtt, ennek akart megfelelni.
Mindezek végeredménye látható most a Galériában, és igazán nem érdemes elszalasztani.
Fotó: Nagy Balázs
A szolnoki kiállítás egyébként más szempontból is változatos. A műfaji határokat nem ismerő Nagy Gábor a festészeten kívül ugyanis kitűnő grafikus, szobrász és fotós is, így ezekből a munkáiból is válogattak a Damjanich Múzeum munkatársai. De – mint Képiró Ágnes, a múzeum művészettörténésze, a kiállítás kurátora kiemelte – külön értéke a tárlatnak, hogy friss, külön erre az alkalomra készült munkákat is kaptak. Az alkotások többsége egyébként a festő terméből érkezett, de voltak olyanok is, amelyeket magángyűjteményekből kölcsönöztek. Képiró Ágnes hozzátette, a tárlat rendezésekor a korszakok, témák, motívumok sokszínűséget igyekeztek láttatni.
Nagy Gábor Időrétegek című kiállítása szombaton 16 órakor nyílik meg, és június 30-áig lesz látható a Szolnoki Galériában
