Kétezer éves titkokat rejtett a föld a szolnoki helikopterbázis hangárjai alatt

Reptéri sírok, szarmata temető Szandaszőlősön címmel új időszaki kiállítás nyílt meg a szolnoki Damjanich János Múzeumban a napokban. Az MH Kiss József 86. Helikopterdandár területén tavaly nyáron elkezdődött létesítményfejlesztés előtti kötelezően előírt régészeti feltárás egy szarmata település maradványait, illetve elszórtan szarmata temetkezési helyeket talált. A lelőhely a korai sírfosztogatások ellenére is gazdagnak mondható, azzal együtt is, hogy a keletről Pannóniába vándorolt, és az Alföldön az első században letelepült népcsoport temetkezési szokásai – bőrbe és gyékénybe bugyolálták a halottaikat – nem segítik napjaink régészeinek munkáját.

Minderről az időszaki kiállítást megnyitó Istvánovics Eszter, a nyíregyházi Jósa András Múzeum régésze beszélt. A szakember unikálisnak nevezte a kiállított leletanyagot, amelyben számos, kétezer évvel ezelőtti viszonyításban is értékes tárgyakat mutat be a Damjanich múzeum.

A szolnoki helikopterdandárhoz nemrégen megérkeztek és még folyamatosan érkeznek korszerű Airbus forgószárnyasok, melyeknek a korábbi szovjet, Mi-típusú technikák hangárjai nem felelnek meg. Az új technikához pedig új hangárok szükségesek, látta be mindezt a Magyar Honvédség, amely a szaktárca támogatásával építkezésbe kezdett. E létesítményfejlesztés eredményezte, hogy az alapásás közben ismét egy több ezer éves lakó- és temetkezési helyre bukkantak régészeink.

Az Alföld területén a honfoglalás előtt szkíták, kelták, szarmaták éltek. Az első században a területen letelepedett szarmata népesség esetenként háborúban, máskor kereskedelmi kapcsolatban állt a római birodalommal. Ez kiderült akkor is, amikor a katonai repülőteret 1952-ben bővítették, hiszen ekkor 223 szarmata és gepida sírt tártak fel a területen. Innen rendkívül gazdag leletanyag került elő: aranyozott és díszes fibulák, római pénzek, vasfegyverek, csontfésűk, övkapcsok és edények. Hetven év elteltével újra egy nagyszabású beruházás bontotta meg a földet és tárta fel kétezer év előtti titkát Szandaszőlős.

Istvánovics Eszter és dr. Horváth László, a szolnoki Damjanich János Múzeum vezetői a kiállításmegnyitón egyaránt jelezték, hogy Zounok-Szolnok logisztikai szempontból mindig is rendkívüli stratégiai helynek számított. A két nagy folyó, a Tisza és a Zagyva találkozása, mint fontos vízlelőhely, valamint a kelet–nyugati és a déli–északi szárazföldi útvonalak népek letelepedését idézte elő. Nem véletlen, hogy a szarmatákon kívül több korszak népcsoportjának ittélésére találtak már bizonyságot a régészek.

A mostani leletanyagra a helikopterdandár területén tavaly nyáron és ősszel, valamint idén január végén bukkantak rá a szakemberek. A telepen kerámiatöredékeket, használati eszközöket, például egy kuriózumnak számító vasbaltát találtak, míg a temetkezési helyeken női- és gyermek- és kutya-csontvázakat, melyek a ruházatokon viselt csatokkal, gyöngyökkel, fibulákkal, egyéb testékszerekkel és díszekkel együtt a tárlaton május 27-ig megtekinthetők.