2024.03.11. 19:00
Síkban és élményben is gazdag volt a hétvége a Szolnoki Művésztelepen – galériával
A háromnapos esemény az értékes programok mellett a kapcsolatépítésnek, barátkozásnak is teret adott, összehozta a hasonló érdeklődésűeket.
Sokan ellátogattak a Síkban gazdag! elnevezésű háromnapos grafikai eseményre, melyet a Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesülete (KOVE) a Szolnoki Művészteleppel karöltve rendezett meg Szolnokon, a Gutenberg téri alkotótelepen. A március 8. és 10. között megtartott rendezvény legfőbb célja a műfaj népszerűsítése mellett a hazai grafika hagyományainak bemutatása volt.
Pénteken Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó Kaptárbontás című könyvének bemutatójával kezdődtek az események, prof. dr. habil Szepessy Béla DLA grafikusművész könyvben szereplő illusztrációit élőben is felvonultatva, a képek még egy hónapig megtekinthetők.
Szintúgy a mai magyar grafika élvonalához tartozó Barta János, László János és Somorjai-Kiss Tibor grafikusművészek munkáiból nyílt kiállítás is.
Szombaton a grafikai technikák workshopján a „konyha litográfia” és monotípia fogásaival lehetett megismerkedni Szepessy Béla és Herczeg István grafikusművészek vezetésével. Vasárnap pedig az elmélet kapott főszerepet, a művészi grafikáról szóló szakmai előadások várták az érdeklődőket.
A Damjanich János Múzeum is várta tárlatlátogatásra a résztvevőket.
– Ez már a második ilyen rendezvényünk volt a Szolnoki Művésztelepen, melyet közösen szerveztünk – hangsúlyozta az ötletgazda Bugyi István József, a jelenleg harmincnyolc tagot számláló Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesületének elnöke.
2020-ban kerestük fel Verebes Györgyöt, hogy mi lenne, ha a frissen alakult egyesületünk és az alkotótelep együttműködésre lépne. Ez a kapcsolat odáig fajult, hogy a művésztelep lett az egyesületünk székhelye. Innentől megkezdődtek a közös rendezvények is.
– Nyaranta grafikai szimpóziumot is tartunk. Mi a grafikát szeretjük, ezért foglalkozunk vele, és úgy érezzük, a műfajt érdemes kicsit felkarolni, propagálni. A mai számítógépes világban is van létjogosultsága a hagyományos grafikának, de kevesebb az olyan közeg, ahol meg tud nyilvánulni. A Szolnoki Művésztelepen pedig évente legalább kétszer teret kap. Egy ilyen rendezvénynek, mint a mostani, nagy előnye, hogy a szakmabelieken kívül a laikusoknak is szól. Felettébb nagy érdeklődés mutatkozott mind a három napon, a kiállításmegnyitón és a workshopon is sokan voltak. Nagy örömömre, kicsik, nagyok, idősek, fiatalok egyaránt eljöttek, és jól érezték magukat – nyilatkozta Bugyi István József. Hozzátette azt is:
– Szeretnénk ezt a rendezvényt hagyományteremtő módon tovább vinni. Nyilván sok háttérmunkát igényel, hogy jól sikerüljön, és ha rajtunk múlik, biztos, hogy jövőre is itt találkozunk.
Verebes György, a Szolnoki Művésztelep művészeti vezetője is szívügyének érzi ezt a rendezvényt, hiszen maga is grafikusként végzett a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán.
Grafikai alkotóműhely a Szolnoki Művésztelepen
Fotók: Kiss János– Néhány éve született meg az ötlet, hogy a hagyományos technikákkal készülő kortárs grafikával foglalkozó művészek egyesületbe tömörülve próbálják a grafika renoméját emelni. Ezt szükséges, mert a képalkotás új módszerei, elsősorban a számítógépes grafika, az utóbbi évtizedeben háttérbe szorította a hagyományos képgrafikát, holott az emberi kultúrtörténet egyik legjelentősebb művészeti formájáról van szó – mutatott rá.
– Hál’ istennek úgy tűnik, ez sikerül is, mintha az utóbbi néhány évben a képgrafika egyfajta kis reneszánszát élné. Nagyobb megbecsültséggel néz a szélesebb közönség is erre a technikára. Egyre-másra szerveződnek ezt a hagyományos technikát bemutató kiállítások is. Ezzel együtt nagyobb figyelem irányul azokra a neves magyar grafikusokra is, akik már nincsenek közöttünk, de hatásukban még kortársnak számítanak, említhető például Rékasi Csaba, Kondor Béla vagy Ágota Margit, Gyulai Líviusz és még sokan mások. Ez a grafikai szimpózium is abból a törekvésből nőtt ki, hogy a hagyományos grafikára ráirányítsuk a figyelmet, kiállítással, a technikákat bemutató workshopokkal, művészetelméleti és gyakorlati előadásokkal, mindig egy adott téma köré csoportosítva. Idén a sokszorosító grafikán belül a síknyomás került előtérbe. Ezeknek a technikáknak a megújulási lehetőségeit, a huszadik századi szellemi igényekhez való hozzáidomulását volt hivatott ez a rendezvény körbejárni – fejtette ki Verebes György.
A Szolnoki Művésztelep a mai Magyarország legrégebbi művésztelepe, így általános értelemben is a leghosszabb távra visszatekintő hagyományokkal rendelkezik, a KOVE pedig egy új szerveződés, mely teljes hitelességgel próbálja hasznosítani az egyik leghagyományosabb képzőművészeti válfajnak a szellemi eredményeit.
A háromnapos esemény az értékes programok mellett a kapcsolatépítésnek, barátkozásnak is teret adott, összehozta a hasonló érdeklődésűeket.