Dr. Bartha Júlia etnográfus a török–magyar kapcsolatok alakulását elemezte

– Budapesten 1924. december 18-án írták alá a magyar–török barátsági szerződést, és ez a dátum igen jelentős volt Törökország életében. A fiatal Török Köztársaság vezetője, Mustafa Kemal – akit a törökök Atatürknek, a törökök atyjának neveztek – magyar szakembereket hívott, hogy segítsék a modern reformokat. Nyugodtan beszélhetünk Törökország-építő magyarokról, hiszen nemcsak a tudományban, hanem tevőlegesen az ország építésében is részt vettek, a váro­sok arculatán ez ma is látható – mutatott rá dr. Bartha Júlia. 

A mérnökök munkáját dicsérik az épületek 

– Sok tervezőmérnököt, tájépítészt, vasútépítőt hívtak meg. Ankara ekkor lett fővárosa Törökországnak, az akkori főutcájára ez időben emelték azokat a középületeket, amelyek még ma is állnak. Muglában is van három ház, amit táblával jelöltek meg, emlékezvén a magyar tervezőmérnökre. Jól felismerhetők, mert ilyen típusú ablakokat csak a Monarchiában építettek. A magyar szakemberek komoly beruházásokon dolgoztak, mint például építési és vasúti munkálatok, vagy éppen zöldövezetek kialakítása. Ez utóbbi Ormos Imre tájépítész nevéhez fűződik, de Atatürk kertésze, Máté János is magyar volt. 

De a vízellátást és csatornarendszert, valamint elektromos hálózatok kiépítését is említhetnénk. Ezek a magyarok hozzájárultak nemcsak a város építészeti arculatának kialakításához, hanem a gazdaságához és kultúrájához is – fogalmazott dr. Bartha Júlia, aki a két ország közötti mai tudományos együttműködésben maga is tevékenyen részt vesz. 

Hungarológiai tanszék is alakult az egyetemen 

– A tudomány területére kiterjedő együttműködésben a 20. században a karcagi Györffy István néprajztudós és a szintén karcagi Németh Gyula turkológus és Rásonyi László turkológusok hathatós segítséget adtak a törököknek. Györffy, aki maga is beszélt törökül, segítette a nálunk tanuló török diákokat és szakembereket, itt végzett Mehmet Fuat Köprülü és nálunk doktorált Hamit Zübeyir Kosay, akik hazatérve komoly részt vállaltak az oktatás és a kutatás intézményrendszerének megszervezésében. 
Németh Gyula adta az írásreform idején az átírás példáját, Rásonyi László pedig megszervezte a hungarológiai oktatást. Az Ankara Egyetemen 1936. január 9-én alakult meg a Hungarológiai Tanszék, amely azóta is kiváló képzést ad az igen szép számú hallgatóknak. A tanszék tevékenyen részt vesz a magyar kultúra népszerűsítésében is, tavaly Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére komoly válogatású, igen testes Petőfi-műfordításkötet jelent meg törökül a tanszék koordinálásában. Vámbéry Ármin nevét is mindenki ismeri, az ő munkássága volt az elindítója a hazai turkológiai oktatásnak, majd követte őt Németh Gyula, aki száz szemeszteren át volt a budapesti Török Filológiai Tanszék vezetője, és kinevelte azokat a kiváló utódokat, akik európai hírűvé tették a tanszéket – sorolta dr. Bartha Júlia, aki érdekességként megemlítette, hogy a törökországi meteorológiai szolgálat megszervezője a magyar származású Réthly Antal volt, Isztambul tűzrendészetét Széchenyi Ödön alapította és irányította, Bartók Béla pedig tevékenységével a népzenekutatás terén lett halhatatlan. 

Rá emlékezve Törökországban, Osmaniyében állandó kiállítási szalonja van. 

Az említett nagy elődök folytatói azok a szakemberek, akik a tudomány terén kiváló eredményekkel rukkolnak elő időről időre. Sokan vannak ma már szerencsére és a kutatás is könnyebb lett, árulta el saját tapasztalatai alapján a karcagi tudós. 

Egy expedícióról tart előadást a szakember 

– Jó ideje már, hogy egyre szorosabb kapcsolatot épít Törökország az Európai Unióval, bár a tagságra jelöltsége heves vitákat vált ki. A mi keletre nyitásunkban jó partnernek számít annak ellenére, hogy a keményebb vallási hagyományok felé fordult. Befolyásolhatja ez az európai közeledést? – teszik fel sokan ezt a kérdést. A mai, igazán forrongó világban, Törökországban, különösen vidéken, de a nagyvárosok némelyikében is érezhető az iszlám keményvonalas tradícióihoz fordulás, s némely feltételezés szerint ez azzal járhat, hogy csökken a társadalom „európaisága”. Szerintem ez nem fenyegeti a török társadalmat, mert az európai minta már egy évszázada példaként áll Törökország előtt. Európai a jogrendszere, az iskolarendszer, mint említettem, a tudományos kutatás intézményrendszere, de nyilvánvaló, hogy sohasem válik európaivá. Ne is tegye, a karakterét őrizze mindenekfelett, mert egy nép kultúráját át lehet színezni valamelyest, de a természetét nem. 
A törökök hagyománytisztelő emberek, és ebben benne vannak természetesen a vallási hagyományok is. Az iszlám országok közül Törökország számít a leginkább világiasnak. Persze a vallásosság keretezi a mindennapi életet, naponta ötször figyelmezteti a népet a müezzin, hogy eljött az ima ideje, de ez fegyelmező erő is egyben. A modern világ és a vallásgyakorlás jól megfér egymás mellett. Sok dologban előrébb járnak, mint mi, magyarok. A bankrendszerük, az úthálózatuk, bizonyos műszaki területek például fejlettebbek a miénknél. Nagy jövő előtt áll Törökország, amit elsősorban a lélekszáma és a geopolitikai helyzete biztosít. 

Mi mindent kínál az idei kulturális évad? 

– Kölcsönösen sokat várunk és sokat kapunk tőle. Ennek a programnak az első eseménye a muglai egyetem szervezésében a múlt év novemberében megtartott nemzetközi konferencia volt, amelyre több magyar turkológust (közöttük engem is) meghívtak, és a három napig tartó konferencián számot adhattunk a legújabb kutatási eredményekről. Idén március 6-án az évfordulóhoz kapcsolódóan az ELTE szervezésében hasonló konferenciát rendeznek, amelyre szintén meghívást kaptam, s az 1918-as Lenárd-expedícióról tartok majd előadást, amelynek Györffy István is tagja volt. 

A török–magyar kulturális év tiszteletére a Magyar Nemzeti Múzeum Hoppál Péter felkérésére Törökország-építő magyarok címmel éremsorozatot adott ki, amelyen Vámbéry Ármin, Széchenyi Ödön, Réthly Antal, Bartók Béla és Ormos Imre szerepel. Az érmeket a Szolnokon élő és alkotó Pogány Gábor Benő szobrászművész készítette. Az első, díszdobozos sorozatot Erdoğan elnök kapta december 18-án a kulturális évad budapesti megnyitóján. 

A tervek szerint a kulturális évad idején száz magyar és száz török kulturális eseményt rendeznek majd, aminek keretében előadóművészek és művészeti csoportok látogatnak majd hozzánk, és az isztambuli Liszt Ferenc Magyar Kulturális Központ szervezésében Törökországba is. A két ország kapcsolatában jelentős év lesz 2024 – szögezte le dr. Bartha Júlia.