2023.12.26. 07:55
Karácsonyi ajándék: Hungarikum-díjat kapott a Tiszavirágzás és a szolnoki kötődésű szablyavívás
Három és fél évvel ezelőtti döntés alapján a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. A koronavírus-világjárvány miatt elmaradt 2020-as évi díjátadó ünnepséget napjainkban pótolták. A klasszikus magyar szablyavívás, valamint a tiszavirágzás Hungarikumokhoz való felterjesztése szolnoki szakemberek kezdeményezése volt.
A szolnoki-martfűi Lenner Ádám tájgazdálkodási-, természetvédelmi mérnök (balról) és Nagy István agrárminiszter a Hungarikum-díjátadón
Fotó: Mate Krisztian
A Hungarikumok kincstárának három és fél évvel ezelőtt feltöltése a világjárvány miatt csupán a bejelentési ceremóniára szorult, az új magyar értékek nyilvános megünneplése azonban elmaradt. Ezt pótolták a közelmúltban.
Azzal, hogy ez év őszén a székelykaput és a lángost is beválasztották, a Hungarikumok Gyűjteményében jelenleg 89 értéket tartanak nyilván. Ám ezek egy része még nem kapta meg a Hungarikum-díjat, mert a koronavírus-járvány miatt nem nyílt alkalom az elismerések átnyújtására. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban közelmúltban megrendezett III. Hungarikum Díjátadó Gálán a dobostorta, a Csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a Felső-Tisza-vidéki beregi keresztszemes hímzés, a klasszikus magyar szablyavívás, a tiszavirág és tiszavirágzás, a Magyar Népmesék rajzfilmsorozat, a Vallásszabadság törvénye, a karikás ostor, a szentesi paprika, a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében és a szőregi rózsatő képviselői kapták meg a díjat és az oklevelet.
Amikor a világban újra érték- és identitásválság tombol, mi büszkék vagyunk éltető hagyományainkra, az identitásunkat adó keresztény gyökereinkre, az abból táplálkozó kultúránkra és páratlan anyanyelvünkre
– jelentette ki megnyitó beszédében Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető köszöntő beszédében rávilágított, hogy a Hungarikumok azért értékesek, különlegesek és sikeresek, mert a magyarságról, azaz rólunk szólnak, egy nemzet közösségéről, az álmainkról, a gondolkodásmódunkról, a kreativitásukról, a leleményünkről, a szorgalmunkról, a minőség iránti igényünkről. Megmutatnak valamit a jellegzetes magyar karakterből, hírét viszik, utánozhatatlan teljesítményeinknek – tette hozzá.
Nagy István kifejtette, a helyi, települési, vármegyei, tájegységi, ágazati értéktárakban, a Magyar Értéktárban és a Hungarikumok Gyűjteményében jól megfér egymás mellett az élelmiszer és a népművészeti hagyaték, a természeti, kulturális, épített környezeti érték egyaránt.
– Az a célunk, hogy a lokális értékeinkből minél több ismert és elfogadott legyen országosan, illetve nemzetközileg is, a legkiválóbbak pedig megkapják a Hungarikum minősítést. Jelenleg 89 Hungarikumot, 152 kiemelkedő nemzeti értéket, 19 vármegyei értéktárat, 7 külhoni nemzetrész értéktárat és több mint tizenkétezer települési értéket tartunk nyilván – emelte ki a tárcavezető.
Békési István, a Szolnoki Magyar Szablyavívó Iskola vezetője nagy megtiszteltetésnek éli meg, hogy a klasszikus magyar szablyavívás a Hungarikumok Gyűjteményébe került. A Magyar Szablyavívó Egyesület nevében Máday Norbert nyújtotta be a javaslatot a Hungarikum Bizottság felé. Megtudtuk azonban azt is, hogy Békési István kezdeményezésére a Magyar Szablyavívás és a Borsody-vívórendszer már 2015-ben, illetve 2016-ban már bekerült a szolnoki, majd a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktárba is.
Forrás: Beküldött fotó
A tiszavirág és a tiszavirágzás 2020. május 21-én került a Hungarikumok Gyűjteményébe, ami által a tiszai kérész és kérészrajzás a Hungarikum címet viselheti. Hogy ez megvalósulhatott, a magát szolnokinak, illetve martfűinek valló Lenner Ádám nyolc évvel ezelőtti kezdeményezésének köszönhető.
