Szabó György életművéről ad számot Az idő kereke – galériával

Az összetett programot dr. Horváth László múzeumigazgató nyitotta meg.

Képiró Ágnes művészettörténész, aki a kiadványt is szerkesztette, ismertette a Szabó György egész életművét felölelő tárlat koncepcióját. Mint mondta, a művésszel körülbelül másfél évvel ezelőtt kezdtek dolgozni e kiállítás megvalósításán. Ekkor látták Szabó György műtermét, ahol különleges fotókra figyeltek fel. Az alkotó ugyanis azokban az években, míg a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult az 1968-1972. közötti években, bámulatos érzékenységű szocio-fotográfiákat készített gyári- és építőipari munkásokról. Ezek a fotók, digitálisan felnagyítva, szintén helyet kaptak a tárlaton.

Felidézte, hogy Szabó György kezdetben figurális alkotásokat készített, majd a kilencvenes évektől kezdődött konstruktív, nonfiguratív korszaka, de az ember és az emberit jelképező humánum ezekben az alkotásokban is ugyanúgy tetten érhető. A Szolnoki Művésztelepre költözését követően alkotásai megsokszorozódtak. A tárlaton is közel száz munkát állítottak ki, többségében a Szolnokra település utáni termékeny évekből válogatva, bár a korai időszakban készült művek is láthatók.

– Hétköznapi szinten az szobrokra úgy gondolnak, hogy egy ember alak jelenik meg – fejtegette Szabó György, aki, bár szabadkozott, hogy nagyon rosszul beszél, nem okozott neki gondot szavakba önteni gondolatait, ha azt halkan is tette.

– Az olyan szobrásznak, mint nekem, nehéz megbirkózni azzal, hogy elfogadtassam, amikor nem az emberi testet ábrázolom, hanem magát az emberi életet – és szólt pozitív-negatív formákról, arányrendszerekről, a görög ábrázolásmód szépségeit is megigézve.

A tárlatvezetést megszakította a könyvbemutató, ahol dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő is mondott egy köszöntő beszédet.

A kötetet, mely művészettörténeti megközelítésben dokumentálja Szabó György munkásságát, Wehner Tibor művészettörténész mutatta be, aki a kiadványt lektorálta, valamint az előszót írta és összeállította a kötet végén található biográfiát és bibliográfiát. Közben a katalógusban összegyűjtött művek jó részét kivetítőn is megjelenítették, a művész kisplasztikáitól kezdve az éremművészeten át a különböző monumentális alkotásokig.

Ezt követően sajátos hangulatú kerekasztal beszélgetéssel folytatódott a program, ahol a művész is hosszan beszélt beszélt az alkotás folyamatáról, a közlési szándék formálódásáról, a kész művek értelmezéséről.

Ezt követően folytatódott a kiállítás további anyagának megtekintése, átbeszélése.