2022.10.24. 19:55
Római kori aranypénzre bukkantak a régészek Törökszentmiklósnál
Ezerhétszáz éves aranypénz került elő a napokban Törökszentmiklós közelében. A kutatás helyszínén megtudtuk, I. (Nagy) Konstantin császár solidusa nemcsak a megyében, de egész Kelet-Magyarországon ritkaságnak számít. Hétfőn régészek és fémkeresős önkéntesek vizsgálták meg az érintett területet, ahol több más, római kori érmét is felszínre hoztak.
Kovács Péter, a szolnoki Damjanich múzeum régésze (balra) és dr. Vida István régész-numizmatikus mutatják a szóban forgó aranyleletet
Fotó: Mészáros János
– Szeptemberben, a város határában lévő legelőn fémkeresős kutatás és terepbejárás során egy római aranypénz látott napvilágot. A szolnoki Damjanich János Múzeum szempontjából azért is jelentős a lelet, mert az 1900-as évek legeleje óta, azaz Hild Viktor óta nem került be római kori aranypénz a gyűjteményünkbe – mutatta meg a történelmi darabot Kovács Péter. Az intézmény régésze elmondta, feltételezhetően nem csak ezt az aranypénzt rejti a föld, mely szerinte egy kisebb, rejtett kincshez tartozhatott.
Az éremkincs kiterjedése és a további darabok megtalálása reményében gyűlt össze egy budapesti és szolnoki önkéntesekből álló csapat, akik munkájuk során óriási területen vizsgálódtak.
Fotós: Mészáros János
– A nemrégiben fellelt mintegy 1700 éves aranypénz a római korból való, I. (Nagy) Konstantin császár solidusa. Átfúrták, ami azt jelenti, hogy ékszerként, medálként hordhatták a szarmaták. A pénz Kelet-Magyarországon ritkaságnak számít, megyénkben pedig különösen – folytatta a szakértő.
Kovács Péter hangsúlyozta: egyáltalán nem biztos, hogy további érméket találnak majd a helyszínen, ám szerencsés esetben akár a leletegyüttes központjára is rábukkanhatnak. Az önkéntes csapat a solidus mellett nagyjából egy tucat ezüst denáriuszt, illetve újabb egy tucat bronzpénzt hozott a felszínre, amelyek ugyancsak denáriuszok voltak.
Hírportálunk a mezőn kutató fémkeresősök munkájába is betekintést nyert. Mint megtudtuk, a kutatók előtt számos példa ismert, amikor a szántási munkák során több száz méterre távolodtak el egymástól az ugyanazon leletegyütteshez tartozó darabok.
A Törökszentmiklóshoz közeli mezőn általában véve 4. századi érmékre bukkantak a szakemberek, de néhány 1. és 2. századi ezüstdénárt is azonosítottak.
Az Alföldön a 3. század végéig nem volt jellemző a pénzhasználat a szarmaták körében. A solidus kapcsán kiderült, hogy Kr. u. 310 körül jelent meg a címlet, melyet I. Konstantin császár vezetett be. Az efféle lyukasztott érméket viselték nyakban vagy ruhára felvarrva, ebben az esetben azonban a viselés módját nem ismerjük.
Fémkeresősként segítette a hétfői feladatokat a szolnoki Pozderka Imre is, aki épp ottjártunkkor lelt rá egy római kori érmére.
Fotós: Mészáros János
– Immár hármat találtam belőlük, az egyik törött volt. A legutóbbi még eléggé szennyezett, így nehéz megmondani kinek az alakja látható a pénzen, és a feliratot is nehéz elolvasni. Úgy látom, mindhárom más uralkodót ábrázol… – elemezte a különleges darabokat a Damjanich János Múzeum önkéntese, miután arról ejtett szót, hogy tíz órakor érkeztek meg a területre, és addig maradnak, amíg szükség van rájuk.
– Folyamatosan járunk terepbejárásokra a régészekkel, és rengeteg tárgyat találunk, amelyek végül a múzeumba kerülnek. Munkánk része, hogy felírjuk a darabok előkerülésének koordinátáit, az intézmény pedig térképre viszi azokat – összegezte szavait Pozderka Imre.
