Szolnok egyik kincsének értékeit foglalta kötetbe Csiszár Róbert

– Immár nyolcvanöt éve, hogy Hanauer Árpád István (1869–1942) váci püspök 1937. május 17-én felszentelte a szolnoki Szentlélek-templomot. Az épület olyannyira különleges, hogy arról már rögtön a szentelése után lehetett volna írni, hiszen építészetileg, festészetileg, üvegművészetileg és díszítőfestészetileg egyaránt egy egészet alkotó teológiai alkotásnak minősül – részletezte hírportálunknak a templom történetét a mű írója.

Csiszár Róbert elmondta, könyvével egyebek mellett azt szeretné elérni, hogy Szolnok nevezetes szakrális helyszíne méltó helyet foglaljon el a magyar egyházművészetben.

A Temető út mentén álló istenháza ugyanis jelképekben rendkívül gazdag.

A gádorfal ablakain például negyven különböző jelkép található, melyek nagy része őskeresztény szimbólum. Olyanok is vannak köztük, amelyeket nemhogy manapság, de már évszázadokkal ezelőtt sem használtak.

Ilyen például a pávajelkép, valamint a mennyei Jeruzsálem-, és a Megváltó-szimbólumok. Ez utóbbiak bizonyos változataival már leginkább csak a pravoszláv ikonokon találkozhatunk

– tudtuk meg.

– Az eltelt hosszú évtizedek alatt feledésbe merültek a templom művészettörténeti értékei. Még talán a templomba járó hívek előtt ismert, hogy a freskókat Chiovini Ferenc festette, de már a páratlan szépségű üvegablakokkal kapcsolatban nem találkoztam senkivel, aki tudta volna, hogy alkotójuk a magyar üvegfestészet kiemelkedő és korának egyetlen női üvegfestőjének, Árkay Bertalanné Sztehlo Lilinek a munkái. Sztehlo Lili külföldi kiállításainak alkalmával többször kapott Grand prix-t és aranyérmet – folytatta a szakember, aki arról is beszámolt, hogy művéhez a kutatást a Damjanich János Múzeum munkatársaként végezte, írását az intézmény adja ki.

Csiszár Róbert kiemelte, az épület ablakai Johan Hugó Országos Üvegfestészeti műhelyében készültek. Az általa kivitelezett ablakok minden templomba betérő ember számára páratlan élményt nyújtanak. A festőileg is szépen, a templom titulusának megfelelően kivitelezett freskók a templom üvegablakaival, valamint a falak és a kazettás mennyezet díszítőfestésével mind a mai napig a magyar egyházművészet rendkívüli szakrális élményét nyújtó alkotásai.

Egyedülálló sorozatba kezd

– Reményeim szerint az olvasóknak egyben tudom átadni azt az élményt, amelyet a hazai egyházművészet e kiemelkedő alkotása jelent, és amelyről nem véletlenül mondta szentelése alkalmával Hanauer püspök, hogy „Rómáig kell menni, hogy stílusban ilyen részletekig összhangzatú templomot lásson az ember.” A Szentlélek-templomról szóló munkám valójában egy sorozat nyitánya. A második kötet témái a jászszentandrási Aba-Novák Vilmos-freskók lesznek – zárta gondolatait a könyv írója, Csiszár Róbert.