Díjazták Török Csilla kultúráért végzett munkáját Karcagon

Török Csilla a Debreceni Tanítóképző Főiskolán szerzett tanítói végzettséget gyógypedagógiai szakkollégiummal. Dolgozott a Kádas György iskolában, s már akkor is nagy hangsúlyt fektetett a módszertani megújulásra. Jelenlegi munkahelyén segíti a tagintézmények munkáját, határozott, következetes pedagógus, aki oktató-nevelő munkájának egészét a gyerekek és az iskola érdekeinek figyelembevételével szervezi

– hangzott el a méltatásban.

Nekem ez egy olyan elismerés, amit a pedagógiai munkáért kaptam ugyan, de azt érzem, hogy az elmúlt évtizedek alatt a személyiségem is formálta azt a nevelést, értékátadást, amit közvetítek. S azt hiszem, ezt ismerte el a díjjal a képvisel-testület, amit nagyon köszönök

– mondja Csilla, akinek lakásában sok kézzel készült tárgy árulkodik arról, hogy szeret kézműveskedni párjával, Posztós Károllyal.

– Munkám során a Kádas György iskolában a szakiskolás tanulók képzésében veszek részt a kollégáimmal. Alapjában véve mindig is műszaki ember voltam, s arra törekedtem, hogy amit lehet, saját kezemmel készítsek el. A szobafestőimnek is olyan pluszt szeretnék adni, ami növeli kreativitásukat. Ez a gipszstukkó öntése és húzása. Ez ma már nem elterjedt, de a gipsznek van egy természetes jellege, ami kimunkál­tabb, mesterséget igénylő anyag, diákjaim figyelmét ezzel is a természetes anyagok használata felé irányítom – sorolja Károly, aki lakótelepi, 52 négyzetméteres lakásukba több dolgot készített párja nagy örömére.

Bár kicsi a lakás, de mindkettőnknek megvan a maga alkotói sarka

– veszi vissza a szót Csilla, aki az „énidőről” is szólt.

– Itthon mindkettőnknek megvan a maga énideje, amikor saját portékánkkal foglalkozunk. Míg engem megnyugtat a keresztszemes hímzés, addig Karcsi az íróasztalnál a kalligráfia világába merül el. – Szoktam írogatni, bár a dokumentumok, kiadványok már digitálisan elkészíthetőek, így már az a nagy dolog, ha kézzel alkot az ember, krikszkraksz betűk soraiból hoz létre valamit – emeli ki Károly.

Miután a lakás mérete adott, kompromisszum, amikor az ember elképzelése – rajz, kép rövid leírás, vázlat – csak papír szintjén létezhet.

S hogy jött ide Kefe bácsi és Sörte inas?

– kérdezem Csillát, kezemben a két kis figurával.

– A Magyar Gépmesék videósorozat alapját a Kezes-lábas játszóház adta, ahol újrahasznosított kerékpárból ké­szítenek olyan gyerekjá­tékokat, amelyek tudatosan irányítják a kicsiket az ener­giatudatosságra. A sorozatot a pandémia alatt indította el Bíró Szabolcs.

– Annyira megkapó és olyan kis barátságosak ezek a videók, hogy beleszerettünk a két kis alakba, mert valamilyen szinten a mi életünkhöz is kapcsolódnak kicsit: Kefe bácsi egy mesterember, Sörte inas pedig kicsit ügyetlen, de mégis tanulni akar, az alkotás vágya ott van benne. Így egyértelmű volt, hogy Karcsi születésnapjára elkészítem ezeket a figurákat, bár néhány lépésben Medgyesi Gábor kollégám segített – árulja el Csilla, aki saját készítésű ajándékot nemcsak karácsonykor csinál. – Nekem is vannak olyan tárgyaim, ereklyéim, amelyek családi emlékek. Remélem, hogy azok a tárgyak, amelyeket családtagjainknak készítünk nagy örömmel és szeretettel, egyszer náluk is ilyen értéket képviselnek. Párom az ajándékok mellé kártyákat készít saját apró gondolataival, az ajándékozottra fókuszálva, aminek mindig nagy a sikere – árulja el Csilla.