Újabb kincsekkel bővült a Jász Múzeum régészeti gyűjteménye

A régészek a Jászságban is folyamatosan azon dolgoznak, hogy felkutassák, és az utókor számára bemutassák a múlt kincseit, elődeink örökségét. 

– Nagyon sűrű év volt a tavalyi a Jász Múzeum munkatársainak, így a régészcsapatunknak is. Bár a járvány miatt a múzeum sokáig zárva volt a látogatók előtt, a zárt ajtók mögött azonban tovább folytattuk a munkát. Elkezdtük a múzeum numizmatikai tárának és a régészeti gyűjtemény revízióját, gyarapítottuk gyűjteményeinket – kezdte Gulyás András Zoltán. A Jász Múzeum régész-muzeológusa hozzátette, hogy ezen kívül nagyon sok munkát végeztek terepen.  

A legnagyobb terepi munka júniustól szeptemberig tartott Jászfényszarun. 

– A Thyssenkrupp Hungary Kft. területrendezés miatt végzett földmunkákat a gyár területén, ennek régészeti szak­felügyeletére múzeumun­kat kérték fel. A területen régészeti jelenségek kerültek elő, melyeket feltártunk. Ennek során egy római császárkori szarmata település maradványai kerültek elő a második és az ötödik század közötti időből. A falunak csak kis részét tártuk fel, de így is majdnem két hektárt kutattunk át – részletezte a szakember. 

Megtudtuk azt is, hogy Jászárokszálláson egy árvízvédelmi csatorna kialakítása előtt vizsgálták meg a csatorna nyomvonalát, ahol egy késő rézkori település kis részére bukkantak. 

Tavaly a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közö­sen folytatódott a jászsági hon­foglalók kutatása. Ennek keretében a Jászjákóhalma mellett fekvő honfoglalás kori temető feltárását folytattuk, valamint Jászapáti határában egy régi homokbányát vizsgáltunk meg. Jászjákóhalmán egy szablyás sírt is a felszínre hoztunk, így a 2018-ban Jászfényszarun megtalált szablyás honfoglaló sír után napvilágra került a térség második szablyával eltemetett sírja 

– emelte ki Gulyás András Zoltán. 

Arról is megkérdeztük a szakértőt, hogy milyen tárgyi emlékekre bukkantak munkájuk során. 

– Jászfényszarun több római luxustárgy került elő a második századból. A legkülönlegesebb egy római mázas kehely, mely valószínűleg a mai Ausztria nyugati feléből került a Jászságba. Emellett több kerámiát találtunk, melyeket északról germán törzsek hozhattak be a mai Jászság területére. Jászjákóhalmán a honfoglaló temetőben, a szablyás sírban egy olyan szablyát sikerült megmenteni, melynek megmaradt a fa markolata. Ezen pedig a markolat bevonására használt, állati eredetű bőrmaradványokat sikerült kimutatni. A Közösségi Régészeti Csoporttal közösen végzett műszeres lelőhely-felderítési munkákon egy nyolcadik század elejére tehető avar temetőre bukkantunk, ami az előzetes becslések alapján úgy gondoljuk, hogy gazdagabb, mint a korszak temetői. Újabb bronzkori, római császárkori szarmata, avar, honfoglaló magyar és Árpád-kori lelőhelyekkel gazdagodtak ismereteink – emelte ki a Jász Múzeum régésze. 

Az előző év fontos eseménnyel zárult, a pusztamonostori Hajzer Kálmán miniszteri elismerésben részesült december tizenhatodikán. Ő volt az, aki 2016-ban a Jász Múzeumnak adta át a honfoglalás kori süvegcsúcsot és a hozzá tartozó tárgyakat. A kitüntetést Füleki Zsolt, a miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára adta át a nem mindennapi leletegyüttes önzetlen odaajándékozójának. 

Folytatják a temetők kutatását, feltárásba kezdenek Jánoshidán

Gulyás András Zoltán az idei tervekkel kapcsolatban többek között elmondta, hogy folytatják a honfoglaló temetők kutatását és a Jászság régészeti lelőhelyeinek feltérképezését a Közösségi Régészeti Csoporttal. A már említett avar temetőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézetével és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Régészeti Intézetével közösen fogják megvizsgálni. Jánoshida mellett tavasszal egy beruházáshoz kapcsolódó feltárást kezdenek el, ahol a második századra datálható, római császárkori szarmata temetőt kutatnak. Ebben az évben is folytatják a beruházásokhoz kapcsolódó szakfelügyeleti tevékenységet is.