2021.11.11. 17:30
Tudja miért eszünk libát Márton-napon? Mutatjuk!
November 11-e Szent Márton napja. Mint minden ünnepnek, ennek is megvannak a saját hagyományai, szokásai, mutatjuk a Márton-nap érdekességeit.
Forrás: Illusztrációfotó / Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Ki is az a Szent Márton?
A legenda szerint Márton a római császár katonájaként szolgált Franciaországban, mikor egy hideg téli estén egy koldus kérte a segítségét. Márton kettévágta a kabátját és a felét a koldusnak adta. Aznap éjjel álmában megjelent Jézus koldus alakjában, ennek hatására a katona felhagyott korábbi életével és papként szolgált tovább. Később a francia Tours városának püspökévé választották, ám amikor ezt Márton megtudta, az érte jövő küldöttek elől inkább a libaólba menekült. Csakhogy a szárnyasok gágogásukkal hamar elárulták rejtekhelyét, így utolérte sorsa, Tours püspökévé szentelték. Haláláig segítette a rászorulókat, tevékenységét a legenda szerint számtalan csodás gyógyulás kísérte. Halála után három nappal november 11-én helyezték örök nyugalomra.
Tours-i Szent Márton legendája mellett azonban még más is köthető november 11-éhez.
Honnan ered a libalakoma?
A régi időkben november 11-e jelentette a paraszti év végét, ilyenkor fejezték be a munkát a földeken, kezdetét vette a téli pihenő időszak. A cselédek ilyenkor kapták meg az évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. Márton-napon az egész országban óriási lakomákat rendeztek, hogy egész évben bőven ehessenek, ihassanak majd. Úgy tartották, Szent Márton napján libát kell enni, mert aki nem így tesz, egész évben éhezni fog. A liba húsából, nevezetesen a hátsó részéből szokás volt a papnak is küldeni – egyébként innen ered a püspökfalat szavunk.
A liba mellé jöhet az újbor
Márton-nap a borászok ünnepe is, hiszen általában ekkora készül el az év első újbora. A nagyobb borvidékeken Mártont manapság az újbor védőszentjeként tisztelik. A hagyomány szerint november 11-én kezdik meg a hordókat a gazdák, és a libalakoma mellé fogyasztják az év első frissítő nedűjét. Korábban úgy tartották, ha Márton-napon zöld a szőlő levele, enyhe tél lesz. Az esőnek különösen örültek, mert az esős Márton-nap bőséges szőlőtermést és szüretet jelzett a következő évre. A Márton-bornak különleges gyógyító hatást is tulajdonítottak.
Lámpásokkal járják az utcákat
Sok településen ma is hagyomány, hogy Márton-napon kirakodó vásárokat, este pedig ünnepi dalokat énekelve lámpás felvonulást rendeznek. A legnagyobb hagyománykövetők római légiósnak öltözve vonulnak és egy kis műsorral megemlékeznek Márton és a koldus találkozásáról is.