A Sváby-gyűjtemény javát mutatja be a szolnoki múzeum

– Sváby Lajos 1935-ben, Abádszalókon született, és tavaly augusztusban Budapesten hunyt el. Bár az egyetemi évek alatt a fővárosba költözött, és egy ideig Dunaújvárosban dolgozott, mind szülővárosával, mind Szolnokkal kiváló kapcsolatokat ápolt. A város művésztelepére is gyakran ellátogatott – beszélt az október közepén megnyílt tárlat hátteréről a Damjanich János Múzeum művészettörténésze.

Képiró Ágnes elmondta, büszkeség számukra, hogy az intézmény őrzi Magyarország legnagyobb Sváby-gyűjteményét, melynek legkülönlegesebb alkotásait no­vember 14-ig láthatja a közönség. A Szolnoki Képtár időszaki kiállítások termében az életpálya korai, dominánsan kékesszürke alkotásai, valamint a hetvenes-nyolcvanas évek színes, mozgalmas munkái kaptak helyet.

– Sváby Lajos a 20. századi képzőművészetünk meghatározó, expresszionista kifejezésmódot alkalmazó, ugyanakkor stílusteremtő alakja, aki minden fontos kitüntetést elnyert a Munkácsy-díjtól a Kossuth-díjon át az életműdíjakig. Már 1975-től festészetet tanított a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, majd a rendszerváltástól nyugdíjazásáig az intézmény rektora lett – részletezte a szakértő.

Képiró Ágnes rámutatott, képeinek mondanivalója megannyi érdekességet rejt, melyekre a kiállítótérben választ is kaphatnak az érdeklődők. Megtudhatjuk például, hogy mit „mond el” a Szégyenkép című műve, valamint, hogy milyen Szolnokhoz kötődő képi elemekkel színesítette a Jász Madonna nevet viselő alkotását. Az 1980-ban készült festmény jobb oldalán egy Madonna-alakzat látható gyermekével, míg a bal oldalon egy kislány figyelhető meg. A kék-sárga színekben látható lány, és a bakancsot viselő katonalábak Szolnokra, mint katonavárosra utalnak, jelezve, hogy a festmény születésének idején több laktanya is működött a városban.

– A kiállítás rendezésekor azt is fontosnak tartottuk, hogy a groteszk, különös, olykor vad Sváby-festmények mellett bemutassuk Sváby Lajos lírai érzékenységű oldalát, ugyanis írásaiban rendkívül érdekfeszítően és mélyrehatóan emlékezik. Visszaemlékezéseinek a kiállítótérbe helyezett részleteivel szeretnénk közel hozni a látogatóhoz Sváby alkotói világát, személyiségét, gondolkodásmódját. A falakra helyezett szövegekből többek között azt is megtudhatjuk, hogyan készült el első rajza – közölte Képiró Ágnes.

Szentföldi útja adta az ötletet

A kiállítótérben nemcsak festményeket és szépirodalmi igényű írásokat, hanem más műveket is megcsodálhatnak az érdeklődők. A tárlat ugyanis a Teremtés-sorozat teljes grafikai anyagát is bemutatja, melynek elkészítését a művész 1988-as szentföldi útja inspirálta.