Kossuth Lajos megformálásával tett szert világhírre a szobrász

A New York-i Karády-emléktábla térségünkre vonatkozó apropóját elsősorban a bronz dombormű kivitelezője, a Szolnoki Művésztelepen alkotó szobrászművész, Baráth Fábián szolgáltatta. Őt kérték fel ugyanis a legendás díva New York-ban felállítandó emléktáblájának elkészítésére.

Karády Katalin, a két világháború közötti magyar filmművészet, és kulturális élet meghatározó alakja volt. A Gestapo és a nyilas uralom által egyaránt üldözött, majd a kommunizmus korszakában hazájából végleg elüldözött művésznő New York egykori magyar negyedében, a 2. sugárút és a 80. utca kereszteződésében található házban élt, 1990-ben bekövetkezett haláláig.

A színésznő egykori lakóházának udvara tavaly december 29-től a Katalin Karády Memorial Courtyard (Karády Katalin Emlékudvar) nevet viseli. Karády 1951-ben hagyta el Magyarországot, és tizenhét évnyi otthonkeresés után telepedett le az Egyesült Államokban, New Yorkban.

Az amerikai magyarság egyik emblematikus figurájává vált és a diaszpórában élő magyarok elkötelezett támogatója volt.

A hazáját kényszerűségből elhagyó Karády 1951-es kivándorlása előtt épp száz évvel korábban, 1851 végén egy másik száműzött honfitárs, Kossuth Lajos érkezett meg az Egyesült Államokba. Hét és fél hónapos amerikai országjáró körútja maradandó nyomot hagyott az Újvilág magyar diaszpórájának lelkében.

A szabadságharc újraindításához keresett támogatókat, s szónoklatainak sorát épp New Yorkban kezdte, ahol nagy lelkesedéssel fogadták. Halála (1894), majd pedig a trianoni trauma okozta nemzeti „igazságkeresés” után Kossuth szellemisége újra felragyogott a magyarság körében itthon és a nagyvilágban is. Emlékét számolatlan szobor őrzi.

Levéltári dokumentumok igazolják, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vezérének kőbe vésett és bronzba öntött alakjának megformálása kapcsán az egyik legfoglalkoztatottabb szobrászművész a pécsi születésű Horvay János (1874–1944) volt.

Sokat mondó, hogy 1902 és 1908 között évente két-három szobrot, portrét, szoborcsoportot készített a nemzeti függetlenség élharcosáról. Lyka Károly kifejezésével, a „Kossuth-szobrok specialistája” lett, húsznál több Kossuthot ábrázoló szobra áll az ország különböző közterein. Vélhetően sokat nyomott a latba, miszerint Horvay kebelbarátja volt Kossuth Lajos fiának, Kossuth Ferencnek, aki az országos Kossuth-szobrokra kiírt pályázatok bíráló bizottságának egyik tagja is volt.

Budapesten az első pályázatot 1903-ban írták ki Kossuth-emlékműre, ez érvénytelen volt. 1906-ban írták ki a második pályázatot, de csak 1908-ban hirdettek győztest. A feladatot Horvay János kapta meg.

A Kossuth-műemlék készítése azonban csúszott a háború kitörése miatt, és csak az 1920-as évekre készültel, 1927. november 6-án avatták fel.

A második világháborúban, Budapest ostromában a szoborcsoport is számos sérülést szerzett, amelyeket 1949-ben javítottak ki, ám ideológiai okokból 1950-ben elbontották és Dombóvárra szállították darabokban az alkotást. Horvay budapesti Kossuth-emlékművének másolatát 2015-ben avatták fel a régi helyén. Régiónkban Cegléden, Törökszentmiklóson és Karcagon áll Horvay-féle Kossuth-szobor.

A ceglédi Kossuth-szobor

Horvay első Kossuth szobra a ceglédi volt. A város első díszpolgárának 1894-ben bekövetkezett halálának hírére a helyi képviselő-testület megszavazta a közadakozásból létesítendő szobor megalkotására tett előterjesztést. A szoborpályázatot 1901-ben hirdették meg.

A huszonkét beérkezett pályaműből végül Horvay János tervét fogadták el, Cegléd akkori országgyűlési képviselője, Kossuth

Ferenc is őérte lobbizott.

A szobor 1902-re készült el, a nemzet hőse születésének 100. évfordulójára.

Kossuth Lajos alföldi toborzókörútja során 1848. szeptember 24-én járt Cegléden. A szobor ünnepélyes leleplezését az országos rendezvényekhez kapcsolódva 1902. szeptember 18-ra időzítették. A művész a ceglédi piacon beszédet mondott Kossuthot örökítette meg úgy, ahogy az emberek emlékeiben, képzeletében, vágyaiban megőrződött 1848 óta.

A szobor két mellékalakja szintén a toborzó út napjait idézi fel: a harctérre induló fiú és apja búcsúját. Utóbbi alakját valódi ceglédiről mintázta Horvay, a bácsit a ceglédiek csak Lédeci bácsinak ismerték.

A törökszentmiklósi Kossuth-szobor

Horvay János törökszentmiklósi Kossuth-szobrát 1904. október 23-án állították fel jelenlegi helye közelében. Szolnok megyében a törökszentmiklósi volt az első Kossuth-szobor, amely 1928-ban, a közelében elhelyezkedő Hősök szobra felállításakor került mostani helyére.

A forradalom vezérének a településen egyébiránt is nagy kultusza volt, ezt bizonyítja, hogy a város főterét még a millennium évében, 1896-ban Kossuth térnek nevezték el. A törökszentmiklósi Kossuth megjelenítés Horvay legkedvesebb témája volt. A kinyújtott karú Kossuth Lajos igen elterjedt, főként Magyarország keleti felében, ám az államférfi kinyújtott karjának szöge rendre változik.

A karcagi Kossuth-szobor

Kossuth Lajos fiai, Ferenc és Lajos Tódor, 1849-ben hetekig a városban laktak, június végén pedig maga Kossuth is tiszteletét tette a városban. A szabadságharc vezére, száműzetésében Turinban (Torino akkori névváltozata) még élt, amikor Karcagon a főtér egy részét díszkertté alakították és 1892-ben Kossuth- kertnek nevezték el.

Ugyanabban az évben, szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján pedig az egész tér nevét megváltoztatták, s az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet. A hős Horvay-alkotta szobrát 1907. május 20-án, Kossuth fiának jelenlétében leplezték le.

A New York-i Kossuth-szobor

A New York-i Manhattanenben, a Riverside Drive és a 113. utca találkozásánál 1928. március 15-én felavatott Kossuth-szobor szintén Horvay János alkotása. Mikor ugyanis az Amerikában élő magyarok elhatározták, hogy emléket állítanak Kossuthnak, a ceglédi emlékművet választották mintául. S bár a két szobor sok tekintetben hasonlít egymáshoz, Horvay azért mégiscsak néhány szembetűnő változtatást hajtott végre a főalakon.

Azóta a legtöbb ceglédi megtanulta: New Yorkban félcipőt és pantallót, Cegléden csizmát és csizmanadrágot visel Kossuth Lajos.

Az avatáson a hivatalosan tizenötezer főnyi amerikai magyarok alkotta ünneplőseregben az óhazából 488 fő képviselte magát. Ők két hajón érkeztek New Yorkba. A zarándokok között szép számmal ceglédiek, és jászkunságiak is voltak.

Néhányan közülük: Alexander Imre Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei alispán, Kele István jászberényi apátplébános, Pólya Tibor szolnoki festőművész, Sárkány Gyula ceglédi polgármester, Török Imre kisújszállási református esperes. dr. Markovics Pál jászberényi esperes-plébános, báró Urbán Gáspár és felesége kengyeli földbirtokosok, dr. Szabó József jászberényi bankigazgató és felesége, de még sokan mások...