Folytatódik az oszmán palota emlékeinek kutatása Szolnokon

– A leendő ásatás helyszíne a művésztelep délkeleti sarkánál található, a hely a hajdani vár közepét jelentette. A török korban ez volt az erősség legfrekventáltabb része – jellemezte a soron következő munkálatokat a Damjanich János Múzeum régésze.

Dr. Kertész Róbert elmondta, hogy bár a kaszárnyát 2017 és 2019 között feltárták, a palotának azonban csak egy részlete látott napvilágot, mintegy 15 méter hosszan.

A közel ötszáz éves palotáról egyetlen írott forrás sem emlékezik meg.

Az ásatásoknak köszönhetően derült ki, hogy az egy téglalap alaprajzú, két traktusú, és legalább tíz helyiségből álló, minden bizonnyal emeletes épület volt.

Eddig még sehol sem tártak fel ilyen oszmán épületet

– Tudjuk továbbá, hogy a létesítmény földszintjének falát kiégetetlen agyagtéglákból húzták fel. Emellett elemeztük Wathay Ferenc végvári vitéz és festő Temesvárról készített rajzát, amelyen egy hasonló török palotaépület látható. A mienkről sajnos nem maradt fenn ilyen ábrázolás – hívta fel a figyelmet az ásatás vezetője.

Majd megemlítette, hogy a magyarországi hódoltság területén a szolnokihoz hasonló oszmán palotát eddig még sehol sem tártak fel. Jelenlegi ismereteink szerint hozzánk legközelebb Bosznia-Hercegovinában, Albániában és a törökországi Anatólia területén találhatók ilyenek.

Vélhetően a helyi társadalmi elit lakott a falak között

Dr. Kertész Róbert közölte, szakértőkből álló csapatának egy építész-művészettörténész is tagja, akivel közösen készítik el a létesítmény 3D-s rekonstrukcióját.

Az oszmán emlék újabb részletének feltárására várakozással tekintenek a szakemberek. A három építési periódusra tagolható palota korábban már kutatott részéből ugyanis előkerült egy egyedi, rézből öntött sárkányfigura, valamint hamis posztóplomba és több mint ötven pénzérme.

Az eddig meghatározottak közül a legkorábbi 1553-as, a legkésőbbi pedig 1651-es keltezésű.

Felszínre hoztak emellett egy deszkaládát is, amelynek belseje gabonát rejtett. A kutatások arra is rámutattak, hogy vélhetően a helyi társadalmi elit lakhatott az épületben, azaz a szandzsákbég vagy a várparancsnok.

Öt méter mélyre ásnak le, időigényes lesz a munka

– Az időjárástól függően februárban vagy márciusban kezdődhet meg az ásatás. A munkálatok ezúttal a létesítmény keleti szárnyára fókuszálnak majd. A középső és nyugati részekkel ugyanis már végeztünk – tudtuk meg.

Dr. Kertész Róbert hangsúlyozta, ezúttal olyan ásatás elé néznek, melyről nagyjából tudják, hogy mire számíthatnak.

– Bízom benne, hogy immár teljes hosszában sikerül megtalálni az épület maradványait. Az már biztos, hogy öt méter mélységig megyünk le, a munkálatok 61,55 négyzetméteren zajlanak majd. Látni kell, hogy a felső rész munkái nagyon munkaigényesek lesznek, hiszen minden egyes téglát ki kell bontanunk. Az évszázadok óta föld alatt pihenő építőelemeket ráadásul ki is kell fugáznunk, de láthatóvá kell tennünk a padlószinteket is – tette hozzá a régész.

Mivel a helyszínen kályhamaradványok is várhatók, arra is ügyelniük kell, hogy munkájuk közben a törékeny tartozékok ne sérüljenek. A pénzérmék és más fémleletek felkutatásához önkéntes fémkeresős szakembereket is bevonnak. Az ásatás kezdetén először a legfelső, bolygatott, nagyjából egyméteres földréteget távolítják el géppel, azután megpróbálják a falmaradványokat a lehető legpontosabban azonosítani. Ezután kezdik csak kibontani a belső tereket.

Facebook-bejelentkezések formájában tájékoztatnak

– Kevés az időnk a feladatok elvégzésére, csupán harminc munkanap áll rendelkezésre. Éppen ezért igyekszünk önkénteseket is bevonni a munkába, melynek során rétegről rétegre haladunk öt méter mélységig. S bár nagy mértékben ki leszünk téve az időjárás viszontagságainak, az önkormányzat vállalta, hogy lefedik a területet. Egy nagyobb esőzésnél ugyanis valóságos medencévé változna a helyszín, ahol nem lehetne dolgozni – fogalmazott dr. Kertész Róbert.

Az ásatásvezető arról is beszámolt, hogy korábban óriási érdeklődésre tartottak számot a vár emlékei. Néhány éve számos érdeklődő, iskolás és turistacsoport járt a területen, hogy megismerje az egyes leletek érdekességeit. Most azonban, a járványhelyzet miatt erre nincs lehetőség. A szakember ezért úgy döntött, újabb munkájuk legfrissebb eredményeiről élő Facebook-bejelentkezés formájában tájékoztatja a nagyközönséget.