Bronzkori tömegsírt tártak fel a régészek Tiszafüreden

Éppen a közelmúltban számoltunk be arról, hogy régészeti feltárások indultak a Tiszafüred határában található Majoros-halom területén. Egymás után kerültek elő emberi maradványok, cserépdarabok, használati eszközök. Kiderült, – a szakemberek nagy meglepetésére – hogy egy bronzkori tömegsírba botlottak.

– Ez a terület, ahol állunk évezredek óta lakott – kezdte a rögtönzött idegenvezetést a feltárást irányító régész. – Nem a temető, hanem az egykori falu helyén vagyunk. Először egy hulladékgödröt találtunk és benne egy csontvázat. Idővel egyre több gödör tárult elénk – mondta dr. Mester Edit.

Napról napra több csontváz került elő, végül közel hatvanat számoltak. Eddig ismeretlen okból az épületek melleti hulladékgödörbe temették a halottakat. Csecsemőktől a kamaszokon át a felnöttekig, minden korosztályból kerültek elő maradványok. Többségük fiatalkorú gyerek, ami nem meglepő, hiszen akkoriban nagyon magas volt a gyermekhalandóság.

– Mellékletként nagyon sok kerámia és állantcsont került elő, de egy bronz késpengét is találtunk – részletezte a Kiss Pál Múzeum igazgatója. – Jellegzetes a kerámiaanyag, a füzesabonyi kultúrához tartozik, melynek időszakában lakott terület volt az itteni halmok térsége – magyarázta.

A most feltárt hulladékgödrök, maradványok és kemence ahhoz a településhez tartoznak, melynek a temetőjét ötven évvel ezelőtt a közelben tárták fel a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei a Kiskörei Víztározó létrehozását megelőzően.

– Tömegsír, mert nem a hagyományos értelemben temették el őket, hanem látszik a csontvázak elhelyezkedésén, hogy felülről dobálták egymásra a halottakat. Egymás hegyén-hátán találtunk rájuk, mint egy csata utáni tömegsírban – hozott példát dr. Mester Edit.

Nem találtak külsérelmi nyomokat a maradványokon, sokkal inkább valamilyen betegséget, járványt gyanítanak a háttérben. Már találtak olyan árulkodó jeleket, elváltozásokat a csontokon, amelyek gyulladást mutatnak, nagy fizikai megterhelésről és alultápláltságról árulkodnak.

A feltáráshoz és a leletek kiértékeléséhez szakemberek segítségét kérték. A Természettudományi Múzeumból, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről (ELTE) érkeztek például antropológusok, akik megvizsgálják a csontanyagot.

– A genetikai vizsgálatokból kimutatható, hogy itt élőkről van szó, vagy talán egy másik törzs tagjairól, akik rabszolgaként nem érdemeltek méltó temetést – találgatott a szakember, hozzátéve: Egy kutatócsoport állt fel a most következő vizsgálatok elvégzése céljából, melyben részt vesz a debreceni Déri Múzeum, a szintén debreceni ATOMKI (Atommagkutató Intézet), a Természettudományi Múzeum és az ELTE.

Körülbelül három hónapig tartott az ásatás, a napokban végeztek a terepmunkával, a vizsgálatok várhatóan jóval több időt vesznek majd igénybe. A Kiss Pál Múzeum egy tárlat létrehozását tervezi a Majoros-halmon előkerült leletanyag kiállitásával.