Hétvégén feltárult a szolnoki múzeum titkos élete

A szolnoki csipke száz éve című kiállítással kezdődött a Damjanich János múzeum szombati programsorozata, a mai napig élő hagyomány sokakat vonzott az első emeleti galériára.

– Felkeltette az érdeklődésemet. Összevetettem a halasi csipkével, hogy a szolnoki miben más. Az is érdekes volt számomra, hogy miként készült és mi volt az eredete – mondta az egyik látogató, Gulyás Sarolta.

Ahogy még nagyon sokan, ő is csatlakozott a következő programhoz, a múzeum bejárásához. Az épületben Gulyás Katalin történész vezette körbe az érdeklőket. Elmondta, a múzeum eredetileg szállodaként épült és funkcionált egy ideig. Az udvarról nyíló pincébe meredek lépcsőn vezetett le az út. Az alacsony belmagasság miatt igencsak kellett vigyázni a fejekre. A magasabbak csak görnyedve fértek el a boltíves plafon alatt, a pókhálóktól gyakran valamelyik látogató haja szabadította meg a málló falakat.

– A pincék az épület két szárnya alatt szimmetrikusan futnak. Eredetileg a szálloda, később a különböző üzletek raktárhelyiségül szolgáltak. 1880-ban egy pultos segéd petróleumért jött le a pincébe égő lámpával, emiatt belobbant a pince. A tűzoltók viszont nagyon okosan lezárták az ablakokat, így menekült meg az épület a leégéstől – mesélte a történész, aki ezután az első emeletre kalauzolta az érdeklődőket.

– A falon Baranyó Sándor festőművész üvegmozaik képe látható, amely a nagykörűi házát díszítette – mutatta a folyosón, ahol egy különleges papírvágó gép is áll. A valóban ritkán látott helységek mégis a második emelettel kezdődtek, ahol egyebek mellett a múzeumigazgató irodájába is bemehettek a résztvevők. A szobában valóban múzeumigazgatóhoz illő bútorzat, szecessziós, még ma is működő, zenélő állóóra és egy szekrénykülönlegesség is látható.

– Ez a múzeum gyűjteményeit megalapozó Hild Viktor könyves szekrénye. Oromrészén láthatják a fába faragott monogramját – mutatta a történész. A dolgozószoba egyik falát a múzeum életét meghatározó történelmi nagyságok képei díszítik. Ezen az emeleten találhatóak a restaurátor műhelyek is. A lezárt folyosórészen dobozokban állnak a restaurált agyagedények, mögöttük a régészeti raktárak, bennük a gyűjtemények sorakoznak. Oda nem lehetett menni, így következett a padlás.

– Itt a múzeum könyvtára található. Kölcsönözni nem lehet, de bárki számára látogatható. Jegyzetelni és fénymásolni viszont szabad – mondta Gulyás Katalin, aki munkatársai irodáiba is bepillantást engedett, ahol hatalmas polcokon álltak a különböző dokumentumok. Mint kiderült, a néprajzi és a történeti adattár is itt található. Találomra egy dokumentumot is kinyittatunk.

– Ez például egy 1828-as országos összeírás Jászfelsőszentgyörgyről. Ez egy levéltári dokumentum másolata, nyilván ezt használtuk valamikor, és ha valaki kutat a témában, rendelkezésére tudjuk bocsátani. Egyetemisták, szakdolgozat írók, vagy diákpályázók is jönnek hozzánk kutatni – hangsúlyozta a múzeum munkatársa.

Bár a padlással a múzeumbejárás véget ért, a programok nem. A Tabáni Tájház a Halászház a XX. században című állandó kiállítással várta a látogatókat.

A restaurátor egyben nyomozó is

Művészettörténész, tudós, nyomozó, kémikus, képzőművész. Egy restaurátor egy kicsit mindegyik, árulták el a múzeum udvaron dolgozó munkatársai, akik éppen egy bronzkori urnát restauráltak.

– A kerámiák így, darabokban kerülnek elő a földből, ezeket kell összeragasztanunk – mutatta Posta Márta restaurátor. – Konkrétan ez az edény ötven-hatvan darabból áll, még hosszú folyamat az összerakása. Földfestékkel színezett gipsszel egészítjük ki a réseket, melyet visszacsiszolunk. A végső cél, hogy egyenletes színeket kapjunk.

– Sok mindenhez értenünk kell – vette át a szót kollégája, Szabó Melinda. – Az egyetemen minden anyagtípust tanulunk, a fémeket, a szerves anyagokat, ezek készítéstechnikáját, kémiáját, fizikáját. Értenünk kell a régészethez, a néprajzhoz, a történelmi és az iparművészeti tárgyakhoz, mindenhez egy kicsit. Nyomozunk is, mert felmérjük a tárgy állapotát, fel kell ismernünk a károsodás mértékét – magyarázta.

Mint megtudtuk, a múzeumban jelenleg négy restaurátor dolgozik.