A kun hímzés hagyományát igyekszik továbbörökíteni Karcagon

Emellett pedig Budapesten, a mesterségek ünnepén is rendszeresen bemutatja tudományát.

– A kun hímzéssel 2012 óta foglalkozom, előtte gyapjúszövő voltam. Mindig is vonzott a gyapjú, de egyre nehezebb volt a szőtteseket eladni, ezért úgy éreztem, váltanom kell. Szerettem volna a karcagi hagyományokhoz kapcsolódni, így megtanultam a kun hímzést. Egyébként ott is gyapjúval dolgozunk – magyarázza Nagy-Pálné Pádár Ágnes, a Táncoló Tulipán Kunhímző Csoport vezetője, aki a szintén karcagi Oláhné Lipták Erzsébet népművész édesanyjától, valamint Illyés Ferencnétől tanulta el az alapokat.

Az elsajátított motívumokkal először csak apróbb darabokat hímzett, és azokat vitte a szőttesei mellett vásárokba, hogy lássák, megismerjék az emberek a gyönyörű kunsági hímzést is. Tavaly szakított a vásározó életformával, azóta bemutatót és oktatást tart. Tavasszal megalapította a Táncoló Tulipán Kunhímző Csoportot, melynek 40–70 év közötti karcagi asszonyok a tagjai.

– Csoportunk a nevét a karcagi kun hímzés jellegzetes tulipánjáról kapta, amely nem kapcsolódik a teljes minta többi eleméhez, hanem közöttük, magában táncol, lábszerű kis kacsokon – avat be Nagy-Pálné Pádár Ágnes, aki elkezdte kutatni a régi, eredeti múzeumi mintákat, és azok újrahímzését, újragondolását tűzte ki célul. A csoport tavaly a városi gyermeknapon és a birkafőző fesztiválon már bemutatót tartott. Jelenleg tizenketten hímeznek Karcagon és hárman a fővárosban.

– A háziipari szövetkezeti mintáimat egy az egyben lecseréltem a régi, múzeumokban fellelhetőekre. Fontos feladatomnak tartom, hogy újrahímezzük ezeket a még meglévő, 200–300 éves régi karcagi párnavégeket, hogy még legalább ugyanennyi ideig fennmaradjanak, és ne merüljenek a feledés homályába. Hosszabb távon pedig azt szeretném elérni, hogy a város minél több intézményét, középületét a mi munkáink díszíthessék.

– Csoportunk megalakulásáig csak egy-két asszony hímzett önállóan, saját gyűjtésű minták alapján. A kun hímzés hagyománya azonban folyamatosan továbbhagyományozódik a hat – Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr, Berekfürdő, Kunmadaras – nagykunsági településen, ennek elismeréseként büszkék vagyunk arra, hogy 2019-ben bekerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség jegyzékébe a nagykunsági gyapjú hímzés, a mi kun hímzésünk. Ez felelősséggel is jár, hiszen a kun hímzés (gyapjú hímzés) egyik legjellegzetesebb és leglátványosabb hagyománya a Nagykunságnak, természetesen a fazekasok, csipkeverők és a fafaragók munkái mellett – hangsúlyozza a csoportvezető.

Nagy-Pálné Pádár Ágnes szívesen látja a kun hímzés iránt érdeklődőket kéthetenkénti foglalkozásaikon. „Missziós” hímző-mentő munkáját Budapesten is folytatja, terítőivel, párnáival a mesterségek ünnepe visszatérő vendége.