A Hunnia csipkéről a legtöbben semmit sem tudnak

A csipkébe írt üzenet pedig arról szól, hogy mindenki merjen álmodni, tervezni, legyen kitartó és élvezze a siker teremtő erejét.

A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság ebben az évben havi rendszerességgel szervezi meg úgynevezett Értékőr Műhelyét. Ennek keretében olyan szakmai előadásokat, interaktív programokat valósítanak meg, amelyek középpontjában a fenntarthatóság, a hagyomány és kreativitás, helyi ízek és élmények állnak. A januári rendezvény vendége volt a napokban Fáyné Tornóczky Judit, aki a Hunnia csipke történetét, egy egyedülállóan gazdag családi örökséget mutatott be az érdeklődőknek. A hatgyermekes édesanya elmesélte, hogyan került kapcsolatba ezzel a különlegesen szép magyar csipkefajtával, amit férje dédnagymamája, Fáy Aladárné Edvi Illés Gizella álmodott meg, és hozott létre.

– Kislányként az édesanyámtól tanultam meg kötni, varrni, horgolni, hímezni. Mindenféle kézművestechnikát megismertem, kivéve a vert csipke készítést. Később aztán, amikor megismerkedtem jövendőbeli férjemmel és az ő családjával, a férjem édesanyja egyik alkalommal azt mondta, hogy minden Fáynénak tudnia kell csipkét verni. Bizonyára látta, hogy szeretek kézimunkázni és talán nyitott kapukat dönget ezzel a mondattal. Ami egyébként így is volt, a férjem nagynénjétől megtanultam a csipkekészítési technikát – idézte fel Judit. Elmondta, hogy a Hunnia csipkéről a legtöbben szinte semmit sem tudnak, ami nem véletlen, hiszen a csipke kialakulásában nagyon sok olyan tényező volt, ami nem tette lehetővé, hogy szélesebb körben megismerjék.

Az egyedi, magyar csipke jellemzői közül négy dolgot emelt ki.

– Az egyik az, hogy olyan kézművesalkotásról beszélünk, melynek előállítása hihetetlenül lassú folyamat. A következő fontos tulajdonsága, hogy leheletvékony szálakból készül, nagyon finom csipke. A harmadik dolog, hogy mintáját tekintve mindig egyedi alkotás, a csipkeverő mindig szabadon alkot és soha sem másol. Negyedszer pedig kiemelném, hogy a csipke kialakulása a két világháború közé esik. Ez volt az a zűrzavaros időszak, ami nem segítette, hogy ez a csipke gyökeret verhessen, biztos piaci és műhely háttérrel hosszú ideig fennmaradjon – részletezte Fáyné Tornóczky Judit.

Az érdekes időutazáson bemutatta a Hunnia csipke megalkotóját, Fáy Aladárnét, akinek a férje orvos volt, a haditengerészetnél szolgált. Egykor királyi titkos tanácsnok, államtitkár is volt, és a TBC elleni küzdelem kormánybiztosaként dolgozott. Mindemellett a maga módján segítette felesége csipkés tevékenységét is.

Különleges, fontos értéket őriznek

A Hunnia csipke kialakulása hosszú folyamat eredménye volt. 1929-re vált a csipke teljes szépségében és finomságában megmutathatóvá, és ekkor kezdett elterjedni. Judit előadásában korabeli cikkekből idézett. Megtudtuk többek között: Fáy Aladárnét bántotta, hogy a magyar lányok, asszonyok külföldi, főként német minta alapján készítették a kézimunkáikat. E felismerés hatására kezdte el alkalmazni a magyar népművészet motívumkincseit a csipkeverésben. Elsőként egy tulipános zekét készített. A Fáy család őrzi a családi hagyományokat a 2011-ben megnyílt terényi Hunnia Csipkemúzeumban. Továbbadják a csipkekészítés technikáját és hírét viszik a csipkének.