Kossuth családjának féltve őrzött emlékeit rejti a ceglédi múzeum

– Kossuth Lajos édesapja, László, ügyvéd volt. Édesanyját Weber Karolinának hívták, aki pedig Olaszliszkán született… – kezdte a múzeum kiállítótermében Reznák Erzsébet. Hozzátéve, hogy a Felvidékről származik a Kossuth-família.

Kossuth Lajosnak négy húga volt. Közülük a legismertebb Zsuzsanna, akinek a magyarországi ápolónői hálózat megszervezését köszönhetjük.

– A legidősebb lány Karolina volt, őt Emília, Lujza és Zsuzsanna követte – folytatta a család történetét az igazgatónő. Majd megtudtuk tőle, a szabadságharc a testvérek életére is igencsak rányomta a bélyegét. – 1851-ben ugyanis az osztrák hatóságok letartóztatták Zsuzsannát, mondván, a háza királyellenes gyűléseknek adott otthont. Ma már nehéz állást foglalni arról, hogy ez mennyire volt így. Mindenesetre ő azt írta, nem hívta meg ezeket az embereket, akik Kossuthra hivatkoztak, és végül életveszélyt hoztak rá – taglalta.

– Mivel azonban Zsuzsanna súlyos tüdőbeteg volt, az osztrákok szabadon engedték. Elengedésében nagy szerepet játszott a nemzetközi nyomás is. Szabadságának egyetlen feltétele volt csupán: mihamarabb el kellett hagynia az országot. Az események után Zsuzsanna, Lujza, és Emília – férjével Zsulavszky Zsigmonddal – Amerikába indult el. Velük tartott édesanyjuk, és gyermekeik is…

– Kossuth Lajos 1851. de­cember 6-tól 1852 júliusáig tartózkodott az Egyesült Államokban. A család többi tagjának ezért az volt a szándéka, hogy itt kezdjenek új életet. Kossuth és a család levelezései pedig rendkívül érdekesek. Ugyanis az államférfi óva intette szeretteit, hogy Amerikába költözzenek. Úgy vélte, hiába Amerika az ígéret földje, egyedülálló nőként boldogulni arrafelé egyáltalán nem könnyű. Ezért azt javasolta nekik, hogy maradjanak Európában – taglalta Reznák Erzsébet.

A család hölgytagjai közben Brüsszelig jutottak el.

– Kossuth Lászlóné 1852-ben halt meg a belga fővárosban. A testvérek és családtagjaik viszont még ebben az évben elutaztak Amerikába. Zsuzsanna 1854-ben, Emília pedig 1861-ben hunyt el New Yorkban. Lujza az 1880-as években visszatért Európába, és Kossuth olaszországi otthonába költözött – tette hozzá.

Kossuth Lajos gyermekeiről meglepően keveset hallunk. Még annak ellenére is, hogy idősebbik fia, Ferenc később nagy népszerűségnek örvendett Milánóban és Cegléden is. Ám, ahogyan a család többi tagjának életét, úgy Ferenc, Vilma és Lajos Tivadar gyermekkorát is a szabadságharc árnyékolta be.

– A forradalmi események után a gyerekeket is próbálták menteni a szülők. Éppen ezért a nevelőjükkel együtt egy Zirc melletti birtokra menekítették őket. A Kossuth gyerekeket 1849. augusztus 25-én „fogták el”, majd a pozsonyi várba vitték. A császáriak tette közben óriási felháborodást váltott ki Európában, mivel a legidősebb gyermek is csak nyolcéves volt ekkor. A külső nyomásnak engedve végül mindhármukat elengedték – részletezte az igazgatónő.

Majd hozzátette, innen aztán a nagyanyjukhoz, Pestre költöztek a kicsik. 1850 júniusában pedig a törökországi Kütahyába mentek. Így találkozhatott az egész család Törökországban, ahonnan Angliába folytatták útjukat. Habár Kossuth ezután Amerikába hajózott el, három gyermeke továbbra is a szigetországban maradt.

– Ferenc és Lajos Tivadar vasútépítő mérnökök lettek. Később Olaszországban magas tisztséget töltöttek be az ottani államvasutaknál. Kossuth Ferenc a művészeteknek is nagy híve volt. Verseket írt, zenét szerzett, szobrászkodott és festett. Hazaköltözése után pedig Cegléd országgyűlési képviselője lett – mondta.

Kossuth Ferenc az angol Emily Hogginst vette el feleségül, akiről nagyon keveset tudunk. Fotókat ellenben őriz róla az intézmény. Házasságuk rövid ideig tartott csupán, mivel a feleség hamar meghalt. Ferenc csak 1894-ben költözött haza Magyarországra, ahol első „állomáshelye” éppen Cegléd volt. A város egyébként meglehetősen sokat köszönhet neki, így például a vasútállomást is.

– Kossuth Ferencet később kereskedelemügyi miniszterré nevezték ki, s hozzá tartozott a közlekedés is. Egy alkalommal még Ferenc Józsefnek is be kellett mutatkoznia. El lehet képzelni, milyen megdöbbentő kép lehetett az, amikor Ferenc József egy Kossuthtal találkozik… – mesélt a különleges eseményről Reznák Erzsébet.

Rövid életű volt a lánygyermek

Kossuth Lajos középső gyermeke, Vilma, nagyon korán, tizenkilenc éves korában hunyt el. Mint megtudtuk, tüdőbetegség vitte el. Az ő életéről szintén kevés részlet ismert, jobbára csupán az édesapjával váltott leveleiből kaphatunk képet róla. Az egyik ilyen iratban például az államférfi „kedves nagyszemű kislányomnak” szólítja gyermekét. Ezután pedig azt taglalja, hogy hogyan is kell viselkednie az iskolában az ifjú hölgynek. Kossuth Lajos 1841-ben nősült meg. Ekkor vette feleségül Meszlényi Teréziát. Róla több festmény is készült, ezek közül kettőt a múzeum is őriz. Az egyik itteni alkotást éppen a fia, Ferenc festette.