Százból csak egy adományozott kiadványnak veszik hasznát

Az adományok a könyvtárosoknak plusz munkát jelentenek, és általában csak százból egy olyan kötet akad, aminek hasznát veszik. Nincs ez másként a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban sem.

– Többnyire két okból adományoznak könyveket intézményünknek, az egyik, amikor teljes hagyatéktól szeretnének megválni, a másik ok pedig a helyhiány – mondta Czakóné Gacov Katalin, a Verseghy könyvtár igazgatója.

– Amikor például új család alakul és a férfinak, illetve a nőnek is van könyve, de egy új lakásban, főleg, ha kicsiről van szó, nem fér el a sok otthonról hozott kötet. Ha pedig valamiből két példány is van, akkor az egyiknek mennie kell. Ezenkívül az általunk, az ünnepi könyvhétre szervezett célzott jótékonysági gyűjtések alkalmával is kapunk adományokat. Ilyenkor kifejezetten kérjük, hogy hozzanak könyveket, mert most tovább tudjuk adni azokat, viszont feltétel, hogy csak jó állapotú kiadványokat várunk.

– A legutóbbi ilyen akciónk során dobozszámra hozták be a könyveket, közöttük azonban nagyon sok volt penészes, ázott, vagy dohos, melyekkel sajnos semmit nem tudunk kezdeni. Körülbelül hatszázötven kötetet kaptunk, de ebből csak mintegy kétszázat tudtunk továbbadni, pedig kértük, hogy jó állapotúakat hozzanak. A hagyatékból származó adományokkal is sokszor ez a probléma, ezért igyekszünk ezeket a felajánlásokat visszaszorítani – árulta el.

Az intézmény igazgatója azt javasolja, hogy a feleslegessé vált könyveinkkel keressünk fel esetleg jótékonysági szervezeteket, hátha ott hasznukat veszik. Emellett Szolnokon a kertvárosi és a szandaszőlősi fiókkönyvtárnál is vannak szabad könyvespolcok, itt is elhelyezhetjük azokat.

Czakóné Gacov Katalintól megtudtuk, az intézménybe érkező könyvadományokat átválogatják, és a jó állapotúakat esetenként állományba veszik: kicserélik a saját, megviselt példányukat. Olyan is előfordul, hogy náluk meg nem lévő kötetekhez jutnak ily’ módon, vagy olyan kiadványokhoz, amelyek korábban megvoltak a könyvtárnak, de az idők folyamán tönkrementek.

– Az olyan példányokat, amelyeket nem tudunk hasznosítani, mert teljesen értéktelen, tehát sérült, penészes, azokat elszállíttatjuk a MÉH-telepre. Ha egy dohos könyv bekerülne az állományba, és betennénk például egy új kötet mellé, az összes többi kiadványt áthathatja ez a szag. A MÉH-telepen leadott kötetekért egyébként pénzt kapunk, melyből új könyveket tudunk vásárolni, így tulajdonképpen jó célra hasznosulnak.

– Az adományok között olyan kiadványokkal is találkozunk, amelyek jó állapotúak, nekünk viszont öt példány is van belőle, így nem kell egy hatodik, lehet azonban, hogy valaki épp erre vágyik. Ezért ezeket kiárusítjuk a leselejtezett példányainkkal együtt, és az ebből származó bevételeket is könyvvásárlásra fordítjuk – fejtette ki az igazgató, aki egy érdekességről is beszámolt lapunknak. Az adományok között ugyanis kevés a gyerekkönyv, pedig szívesen fogadná őket az intézmény, hiszen ezek hamar elhasználódnak. Az emberek azonban nem szívesen válnak meg tőlük, mert mint sokan mondják, elteszik őket az unokáknak.

A helyi kiadás nagyon értékes

Czakóné Gacov Katalin hangsúlyozta, hogy különös gondossággal járnak el, ha ismert embertől, tudóstól származnak az adományok. A könyvtár helyismereti gyűjteményében például vannak olyan felajánlott kötetek, amelyek szolnoki irodalmárok vagy neves kutatók hagyatékából származnak és valóban értékesek. Nagyon sokszor dedikált vagy kéziratos példányok. Ezeknek nagyon örül a könyvtár, mint ahogy a helyi kiadásoknak is. Ilyen például Rékasy Ildikó volt könyvtáros és helyi író hagyatéka.