Elkeseredett harc: mit tehet Szolnok a galambinvázió ellen?

A nagylexikon vonatkozó fejezete szerint a házi galamb a szirti galamb háziasított változata. A szirti galamb hazánkban nem őshonos, de a házi galamb elvadult alakja, az úgynevezett parlagi galamb elterjedt madár a nagyvárosokban és az agrárterületeken egyaránt. De mit tehetünk, ha már túl sok van belőlük? Létezik megoldás galambok ellen?

Boros Zoltán főkertész már korábban is beszámolt arról, hogy a galambok rendkívül gyorsan alkalmazkodnak új és új élőhelyekhez. Az ember lakta környezetben élő, szaporodó, és egyre gyarapodó madarak elfogadottsága azonban megosztó. Sokak szemét gyönyörködteti, a köztereken és parkokban ma már természetes a létük. Másoknak azonban bosszúságokat okoz. Telepiszkítják fészkelő- és költőhelyük környezetét, szennyezik a települések frekventált helyeit. Ez pedig felveti a humán-egészségügyi problémákat is.

Milyen intézkedéseket lehet bevezetni Szolnokon?

– Természetvédelmi szempontból aggályos bármilyen gyérítő megoldás – válaszolt érdeklődésünkre Lits László, a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. ügyvezető igazgatója.

– Társasházak, vállalkozások képviselői több alkalommal kerestek bennünket is a helyzet kezelése miatt. A galambürülékek nap mint nap megjelennek az épületeik bejáratai előtt. A galambpiszok szennyezi az üzletek kirakatait, a játszóterek játékait, a közparkok padjait, a parkoló autók fényezését.

– Társaságunk munkatársainak segítségével itt-ott már helyeztünk fel hálókat, szélben lobogó szalagokat, és úgynevezett galambtüskéket is a frekventált helyekről való visszaszorításuk miatt. Általában ezek az intézkedések hasznosak. Nekünk még nincs arra lehetőségünk, mint New Yorkban, vagy az Egyesült Államok több nagyvárosában, ahol ragadozómadarakat telepítettek, és ahol elérték e sólymok és sasok befészkelését, ott „természetes” gyérülést értek el.

Mi lehet az igazán jó megoldás galambok ellen?

Cegléd nem New York, de a Pest megyei településen utánozzák a „Nagy Almában” régóta hasznosított megoldást: Cegléden ugyanis sólyom segítségével riasztják el, majd befogják és elszállítják a galambokat, így gyérítik az egyre több kellemetlenséget és piszkot okozó galambállományt a városban. Ezt egyelőre kísérleti jelleggel kezdték el, három hónapon át figyelték az eredményt. A galambállomány csökkentésére Hegedűs Ágota és Rimóczi Gábor tett javaslatot egy testületi ülésen. Cegléden sem állatkínzás történt, hiszen a galambokat befogták és külterületekre szállították. A sólyom zavarja a galambok letelepülését...

– Ez sem rossz megoldás – reagált a ceglédi mintára Lits László.

– Szolnokon ragadozómadarak „használata” egyelőre még csak javaslatként fogalmazódtak meg. A belvárosi Kossuth téri üzletek és lakóházak egy része viszont már alkalmaz:

• galambtüskéket;
• és galambhálókat

megoldásként – kisebb-nagyobb sikerrel. Ahol rosszul helyezték fel az eszközöket, vagy rossz minőségűt szereltek fel, ott a galambcsapatok fittyet hánynak a távoltartási kísérletekre – hangsúlyozta az ügyvezető.

– Minden nap azzal kezdődik, és azzal fejeződik be, hogy a galambpiszkokat tisztítjuk a földről és a kirakatról – mutatták a divatáru-boltjuk előtti rettenetes állapotokat a volt Szigligeti jegyiroda mellett működő ruhanemű-üzlet eladói a bejárat előtti és fölötti salakanyag-tengert.

Sokan felvetették már az ivartalanító-táp kihelyezését, a befogási programot, mint lehetséges megoldásokat. Annyi bizonyos, hogy a megállíthatatlanul növekvő galambszaporulat, és azáltal gyarapodó szennyezés már nem kifejezetten természetvédelmi, hanem humán- és állategészségügyi, köztisztasági, műemlékvédelmi és állatvédelmi kérdés, amit nagyságrendjéből és jellegéből adódóan csakis a települési önkormányzatok lehetőségeivel és irányításával lehet kezelni. Szolnokon is.