A tekercsek és kódexek sem hozták zavarba a jászkunsági diákokat, vélik a tanárok

A Jászkunságban is megkezdték az írásbeli vizsgákat, hétfőn magyar nyelv és irodalom tudásukról adtak számot. A szolnoki Széchenyi István Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban szintén lázasan írták az irodalom érettségit. Majnárné Varga Tünde magyar-német szakos tanár szerint mindenki nagy izgalommal várta a megújult feladatsort.

– A legnagyobb változás abban nyilvánul meg, hogy az eddig szokásos szövegértési feladatsor most már leíró nyelvtani kérdéseket is tartalmaz. Egy két oldalas feladatlap tizenhárom színes feladatot kínál, amelyek nagy része ismerős. A szövegből kell visszakeresni információkat, idézeteket, idegen szavakat magyarázni, de igaz-hamis állítások is szerepeltek közöttük – részletezte a gimnázium tanára. 

Hozzátette, biztos nyelvtani tudásra van szüksége a vizsgázónak, ha jól szeretné teljesíteni ezt a vizsgarészt.

– Úgy vélem könnyű hibázni, nagyon kell a lexikális tudás, hiszen a stilisztika, alaptan, mondattan, szófajtan is visszaköszön valahogy. A szöveg egyébként könnyen emészthető volt, tekercsekről, kódexekről szól, tehát még érdekes is – vélekedett Majnárné Varga Tünde. 

– Nagy hangsúlyt kellett ennek a típusfeladatnak a gyakorlására helyezni, hiszen nagy tudásanyagot ölel fel. Ráadásul a memoriterek ismerete is elengedhetetlen volt. Az erre irányuló kiegészítős feladatban például voltak megadott szavak a hiányzó sorokhoz, csak az tudott megbirkózni vele, aki megtanulta – sorolta Majnárné Varga Tünde. Hozzátette, ez a feladattípus kiváltotta a korábbi, gyakorlati szövegalkotást.

– Az írásbeli második részében nem voltak nagy meglepetések. A novellaelemzést mindig alaposan vesszük, ez egy nagyon jól megírható feladatrész. Karinthy novelláját kapták, azt gondolom jól elemezhető mű volt. A témakifejtő esszé Babits ars poetikájával szintén biztonságot jelentő téma lehetett, ráadásul ehhez a szöveggyűjteményt is használhatták a vizsgázók – részletezte a pedagógus.

Zsitnyánszki Andrea, a Szolnoki SZC Jendrassik György Gépipari Technikum irodalom, magyar nyelv és történelem szakos oktatója úgy látja, összpontosítással és odafigyeléssel jól vehették az akadályokat a vizsgázók.

– A korábbi évekhez képest változások  történtek a számonkérésben, mivel a szövegértési feladatsor nyelvi ismeretekre is rákérdez. A szövegértési feladatok esetében például az adhatta a nehézséget, hogy sok olyan kérdés volt, ahol a saját szavaival kellett válaszolnia a vizsgázónak. Emellett a szövegértési feladatsor leíró nyelvtani ismerteket is kért egy részfeladatban, amelyben a szóelemeket, toldalékmorfémás alakokat kellett kigyűjteni, illetve a mássalhangzótörvényekre is megjelentek ebben a részben – mondta. 

Az oktató hozzátette, a legtöbb kérdés esetében kulcsfontosságú, hogy alaposan átolvassák, értelmezzék, ezen sok minden, de leginkább a pontok múlhatnak. 

– Azt gondolom, ettől sokan tartottak, leginkább az újdonsága miatt, de véleményem szerint megoldható volt. Mintafeladatsor alapján azért lehetett készülni rá, és valóban a kerettantervi követelményekre épített. Például műfajokat kérdezett, szereplőket kellett beazonosítani, gondolattérképet kiegészíteni – részletezte Zsitnyánszki Andrea. Hozzátette, már a memoritereket is számonkéri a feladat, a vizsgázóknak Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén című művét kellett kiegészíteniük.

– A szövegalkotási részben klasszikus novellaelemzéssel dolgoztak a vizsgázók. A témakifejtő esszében pedig Babits Mihály arc ars poetikáját kellett feldolgozniuk – részletezte az oktató. 

Magyar nyelv és irodalom érettségit egyébként a szakképzési centrum tizenegy intézményéből tízben tettek a diákok, összesen 681-en ültek be hétfő reggel az iskolapadba.