Nem az különleges, hogy most viharok tépázták Szolnokot, hanem hogy az elmúlt években nem ez történt

„A Véső út is úszott”. „A Meder utcában is állt a víz”. „Nincs közvilágítás a Tallinn városrészen” – csak néhány azon hozzászólások közül, amelyek hétfő este árasztották el a szolnoki közösségi oldalakat. Érthető: ugyanebben az időben valódi árasztás, pontosabban elárasztás történt a vármegyeszékhelyen, amelyre a hétvége után újból vihar csapott le.

Ez a vihar bármelyik várost eláztatta volna

Jóllehet a károk hétfőn azért nem közelítették meg a szombati vihardúlást. Mint érdeklődésünkre Németh Ádám, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, csak kisebb ágleszakadásokhoz riasztották őket hétfőn.

Hasonlóan látja Lits László, az NHSZ Szolnok ügyvezetője is. Hírportálunknak ezzel kapcsolatban azt mondta, összességében kisebb volt a hétfői vihar, mint a hétvégi, nagy károk nem keletkeztek, inkább csak a lehullott víz mennyisége volt nagy. Mint mondta, a Meder úton fél órán át állt a víz, míg a Széchenyi aluljáróban egy órán át. De a Gábor Áron téri vízzsilipet megnyitották, a szivattyúk is működtek, és az NHSZ és a VCSM Zrt kollégái is „talpon voltak”.

– fogalmazott.

Elszoktunk a záporoktól?

Bár az égszakadás jó pár szolnokit váratlanul ért, a hozzáértők szerint valójában nem rendkívüli a dolog, mindössze elszoktunk tőle.

Nagykovácsi Zsolt, tószegi viharvadász szerint ami Szolnokon az elmúlt napokban történt, az nem meglepő, ellenkezőleg: ez kellett volna legyen az elmúlt években is, minthogy a korábbi évtizedekben is ez volt a megszokott.

– Az elmúlt években túl száraz volt a tavasz. Zivatar is alig volt. Ez az év jobban hasonlít a korábbiakra a téren, hogy hagyományosan a május és a június számítanak a legzivatarosabb hónapoknak – fejtette ki Nagykovácsi Zsolt.

A közelmúlt szolnoki viharai kapcsán elmondta, az Atlanti-óceán felett időről-időre hatalmas anticiklonok épülnek ki, melynek peremén hidegcseppek fűződnek le a kontinens belsejébe, melyek hideg légörvényeket okoznak. Egy ehhez köthető sekély ciklon tartózkodott felettünk, melynek közepe pont az Alföldön volt. Ez az időjárási helyzet a meleg, nedves légköri környezetben nagy zivatarokat is okozhat.

Tornádók kialakulására az Alföldön nagyon kicsi az esély 

– A szupercellához, amilyen a hétvégi és a hétfői vihar is volt, erős magaslégköri szél is kell. Ezek már komolyabb szélviharokat is okozhatnak és akár több centiméteres átmérőjű jégdarabok is hullhatnak belőlük, ráadásul több száz kilométernyi területet is meg tudnak tenni, nagy pusztítást végezve – fejtette ki. Hozzátette, még így sem ezek a legveszélyesebb szupercellák, ellentétben az amerikai tornádókat okozó társaikkal. Azok létrejöttéhez viszont még jóval több éghajlati feltételnek kellene teljesülnie, erre szerencsére Magyarországon csak ritkán van példa.