Tóth Ferenc sporttörténelmet írt

Tóth Ferencnek jól alakul az idei nyár, mivel a Wroclawban megrendezett világjátékok után most a világbajnokságot is megnyerte. Azt mondja, mindkét verseny a nehezebbek közül való volt, a világjátékok technikailag voltak embert próbálók, a toruni vb viszont mentálisan viselte meg.

Műrepülésben összesen hat versenyszámot kell egy vb-n teljesíteniük a versenyzőknek. A változékony időjárás miatt azonban 12 nap alatt csak négyet tudtak repülni, de mindvégig készen kellett állniuk, hogy bármikor fel tudjanak szállni – olvasható a Vasárnap Reggel legfrissebb számában.

„Mondhatjuk, hogy ez talán nekem kedvezett – mondta Tóth Ferenc világbajnok műrepülő. – Az ugyanis már többször kiderült, hogy a mezőnynél jobban bírom ezeket a feszült helyzeteket. Ez hozzájárul ahhoz, hogy jó versenyzőtípusnak tartanak.”

Ráadásul a magyar versenyzők hátrányból indulnak. A legjobb külföldi pilóták között több főállású versenyező is van. Hivatásos magyar műrepülő-pilóta csak egy volt idáig: Besenyei Péter. A többiek mind olyanok, akik munka mellett készülnek a versenyekre, sőt, maguk keresik meg azt a pénzt, ami a műrepüléshez kell, vagyis hobbiból járnak világversenyekre is.

„A magyarok nagyon jó pilóták, csak kevés lehetőségük adódik ezt bizonyítani, pont azért, mert itthon nincsenek nagy szponzorok, és ez a sport nagyon drága – árulja el a sportoló. – Egy felszállás 20-25 ezer forintba kerül, és a nevezési díjak is milliókra rúgnak. Miközben a külföldi sporttársak 80–100 felszállást jegyeznek egy évben, én 40–50 edzést tudok végezni. Szerencsére több mint húsz év versenyzői pályafutás van mögöttem, ezért a rutinnal sok mindent pótolni tudok. Vitorlázógéppel már mindent elértem, a célom most az, hogy motoros géppel is ki tudjam próbálni magam. Meglehet, hogy vitorlázóként ez a mostani volt az utolsó versenyem.”

A világbajnok szerint a repülés olyan, mint a kábítószer, súlyos függőséget okoz. Nála a szenvedély a középiskolában kezdődött, amikor az MHSZ katonái toborozni mentek a gimnáziumba, ahol tanult. A mézesmadzag az volt, hogy a legjobbakból katonai pilóta lehet, amúgy pedig vitorlázórepüléshez kerestek versenyzőket. Róla gyorsan kiderült, hogy tehetséges, ezért két év múlva már versenyzett is, és mindmáig űzi.

Az újdonsült világbajnok elmondta, hogy gyakorlásra nincs lehetőségük, élesben kell bemutatni a versenyszámokat. Majd hozzátette:

„Olyannyira jellegzetes stílusban oldom meg a feladatokat, hogy akkor is tudják, hogy én ülök a gépben, ha ezt nem árulják el előre.”

Ha megfelelően felkészült pilóták dolgoznak, a repülés nem veszélyes üzem – vélekedik Tóth Ferenc. Még akkor sem fél, ha utasként ül repülőre. Ez gyakran előfordul, mert télen, amikor nem tud edzeni és nincsenek versenyek sem, másik nagy szenvedélyének, az utazásnak hódol.

Tóth Ferenc 1969-ben született Budapesten. Középiskolásként kezdett műrepüléssel foglalkozni, Gurály Béla volt a nevelőedzője. Felsőfokú tanulmányait a Szent István-egyetemen végezte, gazdasági mérnöknek tanult. 1996 óta űzi a sportot versenyszerűen, 1998-ban megszerezte első Európa-bajnoki aranyérmét. 1997-től vezet motoros gépet is, 2001-től oktatópilótaként, 2005-től pedig légitársasági pilótaként dolgozik a Wizz Airnél. Hétszeres világ- és hatszoros Európa-bajnok.

(Borítóképünkön a vitorlázó műrepülők világbajnokságának érmesei, középen a friss világbajnok, Tóth Ferenc.)