Magyarország legrégebbi összeíró levele és egy fél évezrednél idősebb kódex is látható Pannonhalmán

A Szent László-kori oklevelet és a mintegy 630 éves kódexet Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára és Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátság Könyvtár igazgatója helyezte el egy tárolóban.

A kincsek eredeti példányait kizárólag június 25-én lehet megtekinteni.

A bemutatón Hoppál Péter kiemelte, hogy Pannonhalma "erős bástya" és "mozdulatlan hegy" volt az évszázadok során és a magyar kultúra egyik legfontosabb őrálló helye napjainkban is. Nemcsak mint iskola vagy monostor, hanem mint egyházművészeti tudományos gyűjteményi központ - tette hozzá.

Megjegyezte: Pannonhalma a magyar kulturális értéktár, kincsestár felbecsülhetetlen helyszíne.

Napjainkban, a 21. század kihívásai közepette, amikor a kulturális önazonosságról és identitásról gondolkodunk, akkor elsőszámú és természetes szövetségese az állami feladatellátóknak az egyházi világ - emelte ki.

Hoppál Péter elmondta azt is, hogy a kulturális tárca gyűjteményi gondolkodása nemcsak az állami fenntartású múzeumok, leváltárak, könyvtárak és levéltárak világára terjed ki, mert szakmai feladata van az egyházi intézményrendszer irányába, emellett a finanszírozást tekintve is jelen van támogatóként.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a szombaton huszadik alkalommal megrendezendő Múzeumok éjszakája programsorozat részeként mintegy 430 intézmény több mint 2500 programmal várja a látogatókat, amelyek között több mint száz egyházi gyűjtemény is megnyitja kapuit.

A cél, hogy a 2019-ben elért 400 ezres látogatószám idén növekedjen - mondta Hoppál Péter.

Ásványi Ilona elmondta, hogy a főapátsági levéltár gyűjteményébe tartozó összeíró levél egy vagyonleltár, amely a monostor javait és kincseit írta össze. A kincsek között könyvek is szerepelnek, így ez a könyvjegyzék az első magyarországi könyvkatalógus.

Hozzátette: nemcsak vallásos és teológiai művek szerepelnek a katalógusban, hanem profán irodalmi művek is, ami egyrészt a bencések nyitottságát jelzi, hogy világi irodalmat is olvastak, másrészt bizonyítja azt, hogy Szent Márton-hegyén volt az első magyar iskola.

Az 1389-ben keletkezett pergamenre írt imádságoskönyvről azt mondta, hogy az első részében egy naptárrész található csillagászati bejegyzésekkel, a második része pedig egy klasszikus imádságoskönyv.

A kötése is korabeli, egy jellegzetes osztrák vagy bajor területen használt vörös bőrkötés. A szöveget kék és vörös iniciálék díszítik és található benne egy Jézus-kép.

Ásványi Ilona kiemelte, hogy a kötet az évszázadok során elhasználódott, ezért a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával restaurálták a szentendrei Ars Alba restauráló műhelyben.

A sajtótájékoztatón bemutatták még a felújított Podkonicky-orgonát is, amely Szigeti Kilián bencés szerzetes 1968-ban létrehozott orgonatörténeti gyűjteményének egyik értékes darabja.

Kiss Zsolt, a Szent Márton-bazilika karnagya elmondta, hogy a háromszáz éves orgona egy négy regiszteres, hátul játszós, pedál nélküli pozitív orgona.

Borítókép: A kéziraton több kéz munkája látható, a fekete és barna tintával rótt gótikus betűvel írt szöveget piros és kék iniciálék, geometrikus díszítések tagolják. Fotó: Huszár Gábor